Vízügyi Közlemények, 1890 (2. füzet)

IV. A szabályozások által teremtett helyzet

! » 43 Temes felső völgyében és a vizgyüjtőkön előállított minden változás, továbbá nemcsak a Temesina, Surgány, Poganis vizeinek jobb bevezetése, vagy az árapasztó csatorna fejlesztése, hanem még magának a Temes töltéseinek kellő magasra felemelése is ujabb terhet róhat a Temesre, melynek veszélyével azután a folyó egész hosszában ujolag megküzdeni kellene. A várható bajok és leküzdendő nehézségek megítélésére elégséges felemliteni, hogy a meder és vizmegoszlási rendszer változatlan megtartása mellett, egyedül a Temes 1887. évi árvizeinek szakadás nélküli lefolyása előreláthatólag 40 cm.-el magasabb vizszineket eredményezett volna, mint az Uj-Pécs és Csávos közt létező 1 öltések, az 1859. évihez hasonló árviz lefolyása pedig még ennél is átlag 40 - 50 cm.-rel magasabbra emelkednék. Egybefoglalva tehát ezeket a Temes és Bega-csatorna viszonyai között nem egy pontban hasonlatosság tűnik fel a tekintetben, hogy itt is mint ottan, a rendelkezésre álló medrek a reáutalt vizek levezetésére elégtelenek és mindkettőnek alsó vidéke az elöntetés eminens veszélyétől való megkiméltetésüket ez ideig annak köszönhették, hogy a nagyobb árvizek már a felsőbb szakaszokon még mielőtt az alsó vidékre leérkezhettek volna, medrükből kiléphettek, avagy kitörtek, azaz veszélyt hozó tömegük nagyobb részét a felső szakaszok árterein elvesztették. A különbség e két hasonló eset között ott mutatkozik, hogy a Bega árvizeinek kiöntésére árterének mindig egy és ugyanazon e czélból megtartott kisebb része szolgál, ellenben a Temes folyónál ez attól függ, vájjon töltései hol szakadnak hamarább és ennélfogva nagy kiterjedésű árterének minden pontja felett egész hosszában, ele különösen Saágon alól fekvő szakasza mentén, állandóan ott lebeg az elárasztás bizonytalansága, habár itt is mint a Begánál feltűnő, miszerint a Temes egy-két gátszakadásán kibukó tömeg, a tovasikló árvizet annyira megapaszlja, a medret annyira kiüriti, hogy a szakadás helyén alól következő szakaszra nézve az árviz veszélye azonnal megszűnik és a néhány ezer holdra tehető elárasztás révén a sokszorta nagyobb területek biztosan mentesítve lesznek. Az ártér lejtési viszonyai mellett a kitört áradat ugyan nagyobb térségeken húzódhat át, de ritka helyen és csak rövid időre reked meg, a Temes leapadtával pedig abba ismét gyorsan levezethető, bár ez alkalommal a sürün egymást követő árvizek legtöbbször késedelmet okoznak, mi által a kitört és aterep felett az átlag csak kisebb magasságot elérő vizeknek kibocsátását hosszabb-rövidebb időn át nem egyszer megakasztják. az árvizek lefolyást viszonyai