Vízügyi Közlemények, 1890 (2. füzet)

IV. A szabályozások által teremtett helyzet

m a rendelkezésre álló adatok nyomán, az 1887. évi árviz alapul vétele mellett a következő összehasonlítás tehető, ugyanis : A Temes felső völgyéből eredőleg Zsabárnál elfolyt kerek 633 m

3 ehhez a Temesina 120 m

3-rel hozzájárulván ennek betorkolása alatt felszaporodott, illetőleg elfolyt a Temes töltései közt 753 m

3 a Bega árapasztója ehhez ujabban 54 m

:

!-t juttatván, a Surgány felett volt a Temes medrében ... 807 m

3 majd a Surgány és Poganis 240 m

3-ével egyesülve, a Temes lefolyt árvize Medvesnél 1887-ben .... 1047 m

3-re emelkedett, azonban ezen víztömeg már a Saág előtti töltések koronáját áthágta és Saágon alól a Gsebza-Rudna körüli töltéseket átszakította, miért is azon alól a Temes medrében végig az árvíznek csak egy kis töredéke találhatott közvetlen lefolyást. Ezen adatok a Temes jelen helyzetének és töltései állapotának megfelelő emésztő-képességére világot tehát nem vetnek, hanem e czélra, az alábbi kimutatás alkalmasabb ; nevezetesen feltéve, hogy a létező töltések az illető helyen előállandó vizszinnél 1.0 m.-rel még kiállanak, a Temes töltésezett szelvényében, vidéke veszély eztése nélkül, mp.-ént elfolyhat Medves felett átlag 1040 m

3 Saág körül 800 » Csebza » 650 » Csávos » 425 » Boha-Szécsány körül 380 » Ezen alól Botosig újra 700 » mely adatokra nézve (miként a Temesnél egyáltalán) megjegyzendő, hogy a viztömegek ezen számértékei absolut becsünek el nem ismerhetők' és csak az egymás közötti összehasonlításra alkalmasak. Tekintve a Temes rohamos folyását, a közölt adatok szerint Bókáig lefelé mutatkozó állandó viztömeg fogyatkozás, különben is nem felelhet meg azon aránynak a melylyel árvize tovamozgás közben természetszerűleg megfogyhat, mert eltekintve attól, hogy a közölt adatok, шт a Me Ívesnél elhaladt 1040 m

3res viztömegnek, a Temes medrében lefolyása által előállandó viszonyokat tüntetik fel, hanem csak az egymás után következő folyó-szakaszok jelen állapotának megfelelő maximalis emésztő képességét jelentik, már az 1889. évi árviz lefolyásáról ismert adatok is mást bizonyitanak. Nevezetesen az 1S89. évi árviz alkalmával, midőn a Temes felső völgyéből 9 oly kisebb árhullám találkozott a közép szakaszban, melynek egyike sem emelkedett Medvesnél