Vízügyi Közlemények, 1890 (2. füzet)
IV. A szabályozások által teremtett helyzet
31 közötti kiásása és viszont árvizek idején a Temes felé kiágazásál képező topoloveczi árapasztó csatornának létesítése is. A vízfolyások leírásában ismertetett ezen két csatorna közül az árapasztó csatorna most már ármentesitési szempontból is fontossággal bir, mivel ezen keresztül (az 1887—1889 években eszközölt sebességmérések szerint) a Bega árvizeinek 22 5°| 0-a a Temes felé elvonatik. Nevezetes, hogy ezen megoszlási arány az árapasztónak az 1871 72-ben történt kiépítése óta megváltozott, mert akkor a Bega árvize 1 3-ának, azaz 33°o-ának átvezetése czéloztatott és éretett el, de már az 1876 - 78-ban tett mérések szerint ez arány néhány év alatt 2/V6 0 0-ra csökkent, mely csökkenés az újólag mutatkozó val együtt bizonyára a fausztató csatorna medrét megszükitő u. n. korlátoló sarkantyúk közti szabad nyilás kibővülésének tudandó be. Az árapasztócsatorna felső torkában ugyanis a hajózáshoz szükséges víztömeg magasságáig egy zsilip (jobban mondva fenékbiztositás) az árapasztó elágazási pontján alól pedig két darab a fausztató csatornát két oldalról megszükitő kősarkantyu van beépítve azon czélból, hogy a kis vizeknek az árapasztón át a fausztató medréből kiömlése meggátoltassák, ellenben az árvizek, az árapasztó felé a kivánatos mérvű megoszlásra kényszeríttessenek. Ezen berendezés által elősegitve az árapasztó működése a Temes vízállásától még inkább függetlenítve van, mert így a Temessel mindenkor együtt áradó Bega vizszine Topolovecznél, az árapasztó felső végén, legrosszabb esetben is legalább Г25 m-rel multa felül az árapasztó alsó végén érvényesülő Temes árvizszinét, ugy hogy a Temesnek a Bega felé átbatolásáról ez idő szerint szó sem lehet. A fausztató csatornának a korlátoló müvek feletti része az 1887. évi árvízhez képest kellő magasságú töltésekkel van övezve, ellenben a fausztatónak a korlátoló sarkantyúkon alól fekvő szakasza Girodáig minden töltésezést nélkülöz; miért is alacsonyabb partjain felülemelkedő árvizei, a szomszédos, kivált balparti (bázosi) nyílt árterekre szabadon átömölhetnek. Ehhez képest medre Topolovecztől távoztában mind kisebbedő szelvénynyel és a partokhoz viszonyítva emelkedő fenékkel bir; világos jeléül annak, hogy a belőle kitört árvizek medrén kivül az ártereken veszik további utjokat, honnan a Bega régi medréből Girodánál dél irányban kiszakadó u. n, Szubolyásza ágon keresztül részint Temesvárnál a Bega hajózó csatornába térnek ismét vissza, részint a Temes és Bega közli vidéken Módosig nyomulnak le, avagy a Medves környéki lapályon a Temes mellett megrekednek. A középvizek azonban még medrében maradnak és annak t az árapasztó • csatorna a Topolovecz-Temesvár közötti szakasz
