Vízügyi Közlemények, 1890 (2. füzet)

II. A vizfolyások rendszerei és a vizvezető medrek

18 az árapasztó csatorna átnyomulása ellen, a tápcsatorna felső torkolata egy elzárható szilárd zsilippel szereltetett fel. Az árapasztó csatorna Topolovecztől, elsőbb a Járkos medrébe, utóbb Hittyiásnál a Temesig ásatott, eredetileg a czélból, hogy a Bega áradásaikor a hajózó csatornában a hajózást megzavaró magasabb vizeknek, utóbb kiterjesztett rendeltetésénél fogva pedig, a hajózó csatorna töltéseit már meghaladó és igy az alsó vidékre veszélyt hozó begai árvizeknek egy részét a Temes felé elvonja, miért is a nagy vizek biztosabb átterelése végett, a Bega fausztató csatorna szelvénye két oldalt beépitett korlátoló sarkantyúkkal lett megszükitve. Viszont pedig, nehogy az árapasztón keresztül a hajózásra kivánatos begai középviz elveszszen, az árapasztó felső torkolata egy megfelelő magasságú küszöbbel biró és fatáblákkal felmagasítható zsilipes bukógáttal lett ellátva. A mennyiben tehát a szabályozások alkalmával a Temes és Bega vízfolyásának ős eredeti állapotukban, a Temesvár feletti közös völgyükben birt összejátszása, a -Temes folyónak töltések közzé fogása által megakasztatott — ezen most említett csatornák a természetes közlekedő erek mesterséges helyettesitői gyanánt tekintendők és arra lennének hivatva : hogy a levezetendő víztömegek és a levezetésre szolgáló medrek között megzavart egyensúlyi helyreállítsák. Hogy ez mennyiben sikerült — a továbbiakban fog kifejtetni.