Vízügyi Közlemények, 1890 (2. füzet)

VII. A javasolt terv és az ennek alapján szükséges munkák leirása

212? Temesvári Hordalék 1 m

3-ben per mércze állás kilogramm per Jegyzet tói ig 1875-ben 1876-ban közép — 50 -f 50 0.1153 0.1545 0.1349 1 m

3 iszap átlag súlya 50 150 0.4653 0.4793 0.4723 1500 kilogram. 150 250 0.8228 0.8228 Az iszap tartalom vegyi alkata pedig a mezőgazdasági és a talajjavítás czéljaira kiválóan alkalmasnak jeleztetett. A közölt szám adatokból látható, hogy a hordalék mennyisége a vizszin emelkedtével, tehát áradás közben növekedik, s igy kétségtelen lévén, hogy a lebegtetési képesség a viz sebességével áll arányban, és minthogy ismeretes, hogy a Bega árvizének sebessége Temesvárnál, — hol az iszaptartalom meghatározásához a viz kimeritetett — kissebb mint a raktár helyek mentén elvonuló csatornában, ebből következik, hogy a Bega hordalék tartalma fent Topolovecz körül a Temesvárnál talált hordalék tartalmát szintén lényegesen fölül múlja. Figyelembe veendő ezen következtetésnél még az is, hogy a Temesvár körüli mederbe jutott — és a szóban levő vizsgálat alapjául szolgált — víztömegek leérkezésük előtt a Topolovecz-Temesvár közötti nyilt ártéren vonultak keresztül, ahol tehát azon hordalék tartalomból, melylyel Topolovecznél a szétterületés előtt még birtak, útközben bizonyára veszítettek; a veszteség számba vétele azonban kényes kérdést alkot, melyet egyszerű feltevéssel megoldani annál kevésbbé lehet, mert a Bega és Temesnek Temesvár feletti közös völgyében, daczára annak, bogy mindkét folyó árvizei rajtuk keresztül, a közelmúlt időkig átfolyhattak, a mintegy másfél századra kiterjedő műszaki felvételek alapján ismert állapotokra visszamenőleg, általános és lényeges feliszapolás megállapítható nem volt ; de máskülönben is a Bega durvább hordalékját apró kavics alakjában, csak a Kiszetón felül fekvő Babsa községig görgeti le, és minőség tekintetében a Topolovecznél és Temesvárnál lebegtetett hordalék közt külömbség alig van. A következtetésre talán némi alapot nyújthatna azon vizsgálat, mely az előző 1. pont alatt kifejtettek szerint az érdességi foknak az árviz növekedésével való összefüggését mutatta ki. Ugyanis ezen alapon számitva és feltéve, hogy a hordalék-tartalom a budinczi szelvényre levezetett érdességi tényezővel együtt egyenes arányban változik, a Bega az 1887. évi árviz alkalmával Topolovecznél, minden köbméter vizében átlag 122 kg. iszapot vezethetett, vagyis százalékban kifejezve az árhullámban foglalt hordalék a víztömegnek 8/100-ad rész °/

0-át képezhette. Az előadottak egyedül a Bega árvizére vonatkoznak, míg a szintén ügyelelembe veendő Temesre nézve, még az ily természetű támpontek is hiányoznak, ennél fogva az átlagos számítás alapjául, más folyóvizeknél észlelt hordalék tartalmak voltak figyelembe veendők és a melyek közül néhány az alábbi táblázatba foglaltatott.