Vízügyi Közlemények, 1890 (2. füzet)

VII. A javasolt terv és az ennek alapján szükséges munkák leirása

211? hogy a raktározandó víztömeg lenne aránytalanul nagy, hanem a Begából el­vonandó víz mennyiség maga is már meghaladná azon víztömeget, mely a Bega önálló kezelése esetén raktározandó volna. V. A Temes-Bega közös raktár helyén várható iszapolás mérvének ki­számítása. Az árvizeknek raktározás által szabályozása ellen egyik legerősebb érvül kétségtelenül a raktár helyek feliszapolódásának bekövetkezésétől való félelem szolgál, miután ha ezen feliszapolódás tényleg bekövetkezik és na­gyobb mérveket ölt, a vizraktár helyek befogadási képésségének csökkentése által a szabályozás állandóságát veszélyezteti. Azért ezen kérdésnek felvetése és kellő világításba helyezése, jelen esetben sem mellőzhető, és pedig oly alakban, hogy vájjon egy bizonyos hosszabb idő lefolyása, p. u. kerek száz év múlva, a raktár helyeknek mily mérvű fel­iszapolása várható. E kérdésre adandó válasz két további kérdés megoldását kivánja, nevezetesen : a) hogy mily árviz tömeg raktározására lehet évenkint átlag szá­mítani ? b) hogy a Bega és Temes árvizében lebegtetett hordalék mily töme­get képvisel ? A raktározandó víztömegek átlag értéke az előző pontban tár­gyaltak szerint, pontosan ugyan ki nem mutatható, de elégséges lesz a szá­mítás biztonságára nézve, ha egy átlag összeg kivetése helyett az 1887. évi árvízből levezetett értékek fogadtatnak el, miután ketségtelen, hogy ily nagy árviz száz éven keresztül évről-évre ismétlődni nem fog s ennélfogva az ezen tömeg alapján kiszámított iszapolások egy maximális határt képeznek. Az 1887. évi egyesitett Temes-Bega árhullámból raktározásra kerülő víztömeg az előző ponthoz fűzött kimutatás szerint 66'/ 2 millió nrt tesz ki, vagyis száz év lefolyása alatt összesen 6650 millió m 3 víznek a raktár helyen átvezetése, tehát ugyanennyi víztömeg iszapjának lerakodása tételez­hető fel; noha már ezúttal is megjegyzendő, hogy a kérdéses víztömeg teljes raktározása aligha fog bekövetkezni, és a benne lebegtetett összes hordalék a tartány helyekre leülepedni. A Temes és Bega árvizében lebegtetett hordalék mennyiség pontos meghatározása még kevésbbé lehetséges mint a víztömegeké ; nevezetesen a lebegtetett hordalék meghatározása végett, egyedül a Bega-csatornán végez­tettek rendszeres észlelések és pedig 1875—76-ik évben Temesvárnál, a mi­dőn is a különböző vizrétegekből naponta arányos víztömegek merittettek ki és közelebbi megvizsgálás végett zárt edényben a magyar-óvári gazdasági akadémiához felküldettek. A volt földmivelés-, ipar- és kereskedelemügyi m. kir. minisztériumnak 1878. évi junius hó 26-án kelt értesítése szerint, a magyaróvári gazdasági akadémia által megejtett vizsgálat alkalmával 'minden köbméter' Bega vizben találtatott :

Next

/
Thumbnails
Contents