Vízügyi Közlemények, 1890 (2. füzet)

VII. A javasolt terv és az ennek alapján szükséges munkák leirása

209 Az erre vezető grafikai számítást tüntetik fel a 12. szám alatt mellékelt ábrák, a melyeknek szerkesztése azon alapon történt, hogy az észlelési időnek megfelelő beosztással bíró vízszintes tengelyről, a függőleges tengely irányában, az árhullám lefolyása közben észlelt vízállások helyett, adott mértékkel, maguk a vízállásnak megfelelő vizhozományok tömegértékei rakattak fel és a pontok összekötése segélyével, a vizhozománynak áradás és apadás közbeni változását hullámzóan követő vonal nyeretett, mely az alapvonal felett, az áradáson kivül állandóan lefolyó vizhozomány magasságában berajzolt tömeg vonallal lezárva, a bekerített, terület térfogatában az áradás alkalmával összesen, avagy a rendes forrásvíz mennyiségén felül lehaladott víztömeget, tehát az úgynevezett árhullám víztömegét ábrázolja. A raktározandó tömegek kiszámítására ezen ábra olyképpen szolgál, hogy a rajta keresztül, az alapsik felett, a mederben visszahagyandó és szabadon lefolyható m. p. víztömeg értékének megfelelő magasságban húzott vonal által, az árhullám tömeget ábrázoló terület két részre vágatik le, mely részek közül a behúzott viztömegvonal felett eső rész képviseli, a mederben le nem folyható, tehát raktározandó vízmennyiséget. Ezen eljárásnak a Temes és Bega egyesitett árhullámának kiszámítására alkalmazása csak anynyiban módosul, a mennyiben a Begával egybevetett Temes árhullám tömegét, együttesen kellett kezelni ; tehát a Temes árhullámát képviselő görbe vonal fölé még a Begacsatornából átvezetett árviz tömegek területe is felrakatott. —- Igy például a 12. számú rajzmellékleten a temesi árhullám vékony vonallal rakatott fel, és ezen vonal egyes pontjai felett hozzáadva felrakattak azon hosszak, a melyek az egyidejűleg lefolyt begai vizhozományt képviselik, mely pontok eredmény vonallal összeköttetvén, a már egyesitett Temes-Bega árhullám össztömegét jelzik. A felrakás módjára nézve megjegyzendő, hogy a begai víztömegek felrakására más idő beosztás használtatott, mint a mely a temesi árhullám vonalának szerkesztésére szolgált (lásd az ábrán felső és alsó idő beosztást). A begai árhullám és a temesi árhullám felrakásánál hasznilt két különböző idő beosztásnak szüksége onnan keletkezett, hogy a Temes víztömegének számba vételére a medvesi mércze adatai, a Begánál pedig a kiszetói mércze észlelései szolgáltak, és ennélfogva az árhullámok összevetésénél figyelemmel kellett lenni azon időre, mely szükséges ahhoz, hogy a kiszetói árviz a medvesi mércze helyéig lejuthasson, az az, hogy tényleg az időben egymásnak megfelelő vizhozományok egyesittessenek. — Természetes hogy ezen utóbbi eljárástól el kellett tekinteni, midőn az időben egészen eltérő, begai 1859. évi és temesi 1887. évi maximális árvizeknek, képzeletes összejátszása lett kombinatióba véve, és a mely esetben, eltekintve az időtől, az összesítés akként lett képzelve, hogy a Begának maximális vizhozománya a Temes maximális vizhozományával összeessék. A Temes medvesi és a Bega kiszetói víztömeg adatainak egyesítése az eddig vázolt alakban azonban, a valójában raktározandó vízmennyiségek kiszámítása tekintetében téves következtetésre vezetne, mivel a Bega árvizéből átlag 80 m :

i egyelőre nem fog a Temes felé vezettetni, tehát az ábrán eredményvonallal feltüntetett össztömegből, a 80 m

3 mp.-kénti lefolyásnak megfelelő egész részlet leütendő tehát mindenütt, hol a Bega hozománya ezen értéket meghaladó tömegben lett a Temeséhez hozzáadva. 12*