Vízügyi Közlemények, 1890 (2. füzet)

VII. A javasolt terv és az ennek alapján szükséges munkák leirása

203? mány-vonal a valószínű középértékek kiszámítására teljes megnyugvással használható. A különböző időben bekövetkező vagy bekövetkezett víztömeg változások kiszámithatása végett, a Budinczi szelvény vizszineire szerkesztett vizhozomány görbe, még a Bega kiszetói vizmérczéjére is vonatkoztatva lett az által, hogy az észleletek sorozatából megállapittattak azon vizmércze állások, melyek a Budincz körüli szelvényben előálló különböző vizszineknek Kiszetón megfeleltek ; ebből a vizhozomány ábra mellé, torzított hosszbeosztásokkal rajzolt kiszetói mércze alakjának szerkesztése következett, és azon haszonnal járt, hogy a kiszetói mércze bármely állásánál lefolyó (persze áradó) vizhozománynak mennyiségét, az ábrán könnyen leolvashatóvá teszi. Megjegyzendő még, hogy a kiszetói mércze 1886-ban ujjal lett kicserélve, mely alkalommal a régi időkből eredő mérczéhez képest, az uj 0 pont 6 centiméterrel feljebb esett és ennélfogva, hogy a budinczi vizhozomány ábra az 1886. év előtti mércze állások alapján végzendő számításokra is alkalmas maradjon, az uj mércze alakja mellé, 6 czentiméterrel eltolva, a régi mércze torzított alakja is berajzoltatott. Mindezeket figyelembe véve, s tekintve hogy a Bega kiszetói mércze állása az 1887. évi május havi legmagasabb árhullám tetőpontján 396, az 1859. évben pedig a régi mérczén 448 czentiméter volt, a mellékelt ábra nyomán a Bega 1887. évi maximális hozománya 371 nv'-ben, az 1859. évi pedig 455 m "-ben lett elfogadva, s ezen tömegekben lett, az összes tervezéseknél számításba véve. A maximális vizhozományok meghatározásán kívül, kiváló fontosságot nyert még ezen ábra, az egyes árhullámokban lefolyt összes víztömegeknek kiszámítása körül, a midőn is a rendes vizállási grafikonok módjára nem az észlelt mércze állások, hanem maguk az ezeknek megfelelő vizhozományok értékei rakattak fel, (lásd az árhullámtömeg ábrákra nézve például a 12. számú rajzmellékletet) mely vizhozomány értékeknek leolvasása a kérdéses ábra segélyével könnyen történhetett. II. A Temes folyó vizhozománya Medves körtili szakaszában. Lásd a 10. szánni rajzmellékletet. A Temes folyó vizhozományának meghatározására már sokkal kevesebb s kevésbbé megbízható adatok állottak rendelkezésre mint a Hegánál, mert teljes szelvényre kiterjedő sebességmérés csakis egy alkalommal 1883. évben végeztetett, a zsabári vasúti hid közelében. Ezenkívül eszközöltettek ugyan még sebességmérések, mint 1888. évi márczius és április havában is, de ezek már csak felszíni sebességekre vonatkozván, kifogástalan következtetésekre alapul nem szolgálhatnak ; ennélfogva, miként a műleírásban többször hangsulyoztatott, itt is ki kell emelni azt, hogy a Temes folyóra vonatkozó és jobbak hiányában fel is használt víztömeg adatok, szorosabb értelemben véve absolut értéküeknek el nem ismerhetők, és *nkább csak az egymás közötti összehasonlítás utján, a Temes vízfolyásában előálló változások viszonylagos értékének kutatására vezethetnek. A tervezethez való felhasználásuk mindazonáltal kifogás alá nem eshetik, mert ott hol felhasználtattak, mint p. u. a raktározandó víztömegek