Vízügyi Közlemények, 1890 (2. füzet)

VII. A javasolt terv és az ennek alapján szükséges munkák leirása

202? adatai, egy oly tengely rendszer szerint rakattak fel, melynél a függőleges beosztás az illető mérésnél talált vizszinek Adria feletti függőinek felel meg, a vízszintes beosztás pedig a mérésből kiszámított m. p. vizhozományt köbméterben jelenti. Az igy felrakott pontok vastag körökkel jelöltettek, s a velük azonos vizszin vonalra vékony körökkel felrakattak azon víztömegek is, melyek az egyidejű felszíni esésből, a Kutter-féle képletnek (n = 0.025 érdességi tényező behelyezésével) alkalmazása mellett kiszámíttattak. Látható az ábrából tehát, hogy a különböző időkben és vízállásoknál végzett sebességmérések adatai, nem egy valamely messzebb fekvő vizmércze egyidejű állása szerint csoportosíttattak, hanem erre a mérési szelvényben magában talált vizszinek abszolút értékű magassági fekvése használtatott fel, és hogy a közvetlen sebességmérés által nyert víztömegek, valamint a Kutterféle képlet segélyével (állandó értékű 11 érdességi tényező behelyezésével) kiszámított víztömegek számértéke között, változó arányú különbözetek mutatkoznak. Az adatok kiegyenlítésére egy másodfokú görbe vonal lett a legkisebb négyzetek segélyével kiszámítva, mely alkalommal a közvetlen sebességmérés és a felszíni esésből a Kutter képlete segélyével nyert víztömeg adatok, külön szerkesztett görbe vonalakkal lettek kiegyenlítve; az igy nyert két szabályos kiegyenlítő görbe vonal szerint kitűnt, hogy a Bega különböző vizszin magasságaihoz képest az 11 érdességi tényezőt változó értékben kellene Kutter képletébe behelyezni, hogy a felszíni esés alapján tett számítás a közvetlen sebességméréssel nyert való értékekkel egyező eredményeket adhasson ; de különösen kitűnt az, hogy az 11 érdességi tényező számértéke, a folyó viznek áradás és apadás közben változó hordalék tartalmával bizonyos arányban változik, s ennek oly függvénye, mely a kérdéses 6. számú rajzmellékleten foglalt keresztszelvénybe berajzolt kiegyenlített görbe vonal által lett kifejezve. A Begacsatorna többi szelvényeiben végzett mérések kiszámítása lényegileg, sőt számértékében is, egyező eredményekre vezetett, miért is az összes tervezéseknél akár a levezetendő víztömeg által igényelt meder szelvénynek, akár bizonyos meder szelvény által levezethető víztömegnek kiszámítására volt szükség, az n érdességi tényező 0.025 és 0.045 közt volt alkalmazandó, és pedig a szerint megválasztva, a mint vagy a kiszetói nagyobb mércze állásnak megfelelő virhozomány, — akár részletekre elosztott, — tovább vezetéséről, vagy pedig a kisebb kiszetói mércze állásnak megfelelő vizhozomány mikénti lefolyásáról volt szó (mindenkor a megfelelő kiszetói mércze állás arányában kifejezve). A vizhozomány ábra még 1887. év nyarán és őszén lett szerkesztve és helyességének kipróbálása végett, az 1888. évi márczius havi árviz alkalmával, az előző évek méréseire szolgált azonos szelvényben, ujabbi közvetlen sebesség mérés végeztetett, melynél a kiszetói mércze 360 viz állásának megfelelő maximális vizhozomány gyanánt 308 m

3 lett megmérve, tehát ugyan annyi, mint a mennyinek lefolyására, a szerkesztett tömeg görbe szerint ily vízállásnál számítani lehetne ; természetes azonban, hogy a kiegyenlitő eljárással szerkesztett ábrának, az egyes észlelésekkel való ily szoros egyezése sokkal inkább esetleges, mintsem hogy mindenkor előállhasson, miért is a felsorolt eset csakis annak bizonyítására szolgál, hogy a szerkesztett vizhozo-