Vízügyi Közlemények, 1890 (2. füzet)

II. A vizfolyások rendszerei és a vizvezető medrek

13 A Berzava medenczéjétől délre és tőle Sztamora-Moravicza és Szt-János-Alibunár községek közt húzódó hátas rész által elkülönítve fekszik az alibunári mocsár, mely 30000 holdat tevő katlanszerü bemélyedésből áll és a mely vizeit a keleti domblánczolatokből a Moravicza patak által (ugyanis a Berzava túláradó vizeit Denta alatt felfogó Rojga eredetileg az alibunári réttől északon elkülönzött illancsai mocsárba ömlött és a Moraviczába csak mesterségesen torkolfatott be) valamint délkeleten a Versecz vidéki hegykupokról a Kudricz és Mesics patakok által, a délen fekvő magas terepszinekről pedig a vlajkoveczi patakkal egyesült kisebb vízfolyásokból nyeri. Minden oldalról természetes hátak által keritve ősi állapotában három szomszédos, de egymásba közlekedő részből állott, u. m.: a Versecz-Alibunár-Szt-János-Margitta között fekvő nagy réten kívül keleten a verseczi hegyek északi lábánál fekvő verseczi kis rét és dél iránt a hasonnevű falunál fekvő vlajkoveczi rétből, melyek közül az elsőnek feneke 6.0 méterrel, a másodiki 3*0 méterrel magasabb szinttel bir, a nagy rét átlag 75"5 méteres fenékfiiggőjü medenczéjénél. Az emiitett patakok vizei ezen medenczékben megrekedvén egy különálló elszigetelt vízrendszert képeztek, melynek a temesi vizszerkezettel való összefüggése csak mesterséges uton következett be azáltal, hogy az északi vízválasztót képező terephát a Szt-Jánostól kezdődő Terézia csatornának kiásásával a mult század második felében kei észtül vágatott. A Terézia-csatorna betorkolása a Temesnek már oly szakaszába esik, mely a többször emiitett Bóka feletti középmedenczén alól feküdvén, a vizek lefolyását hátrálható bókai szükületet elkerüli, ennélfogva a Temes egyéb mellékvizeitől eltérve, mái inkább csak azon hatásoknak van kitéve, melyeket a Dunának közeli ártere gyakorol a Temes ezen szakaszára, vagyis a Teréziacsatornán keresztül az alibunári vizeknek a Temessel való összefüggése más természetű, mint a Bóka feletti medenczékbe torkolc egyéb vízfolyásoké. Visszatérve a már ismertetett fővizfolyások mellékvizeire ezel< közül a már szabályozott részekben torkollanak be : A Cserna-Bara (Temesina), mely a Lúgostól nyugatra fekvő hegyoldalakból ered és Boldur községétől kezdve a Temes moslani medrével párhuzamosan a hegyek lábát követi Kepetig és ezer útjában a hegyoldalokról lesiető Digsán, Keresztó, Ógas stb. nevi patakkal egyesülve, ezentúl a Temesina gyűjtő néven ismert medréve Dragsina felett torkolott a Temes főmedrébe. az alibunári mocsár \ » a CsernaBara patak 1 (Temesina) i 1