Vízügyi Közlemények, 1890 (2. füzet)

VII. A javasolt terv és az ennek alapján szükséges munkák leirása

172? A Temes folyónál, a saját és mellékfolyóiból eredő, összesen kerek 1000 m

3-t tevő vizeknek, valamint az árapasztón beömlött 450 m

3-nyi begai víztömegnek együttes, — tehát 1000 illetőleg az 1887. évi árvíznél a Temes medrében végig haladt átlag 500 m

3 helyett belé kényszeritett 1450 m

3-nek — levezetése végett, első sorban a töltéseknek magasítását és erősítését, másodsorban pedig 20 átvágásnak megfelelő kimélyitését kellett számításba venni ; még pedig a töltésekre nézve akként, hogy azoknak koronája a várható vizszin felett, mely a Szirbovától Saágig terjedő részen az 1887. évi árvizszinnél, átlag 80 centiméterrel, a Saág-Bótos közötti részen pedig az 1881. évi márczius havi legnagyobb vízállásnál átlag 185 centiméterrel lett volna magasabb, még egy méterrel magasabban feküdjék. Az igy átlag Г 7 m-rel felmagasított temesi töltések a terep felett 4-5—6-5 méter átlagos magasságot értek volna el, melyhez képest a töltéstest 4 és 5 méter közt változó koronaszélességgel és hátsó padkával lett volna kiegészítendő. Az átvágások mélyítése kisebb fenékárkok kiemelése, de leginkább a kanyarok elzárása által lett volna végrehajtandó. Hozzáadva ezekhez a Temes folyón lévő hidaknak általában közel 2 méterrel való emelését, valamint az egyes műtárgyakon szükséges átalakításokat, a Temes folyóra tervezett munkák költség összege 6,951.364 frt 34 krt tett ki. A Temesina, a Surgány és a Poganisnál ugyanazon munkák lettek volna 842.933 frt 88 kr. összes értékben végrehajtandók, melyek a Karas rendszer ismertetésénél már felsoroltattak. Az O-Bega-Beregszó csatorna rendezése, ugy mint az előző tervekben ismét 563.446 frt 15 kr. költséget igényelt volna. A Lanka-Birda szabályozása végett, a Lanka pataknak Gilád felett a Birda medrébe átvezetése és Gilád község alatt a Birda medréből kiágazólag egy a Temes folyóba Budna községgel szemben betorkoló uj nyilt csatorna hozatott javaslatba, hogy a Lanka és Birda árvize a Gád-Gilád alatti kuszált medrektől elvágatván, a Temesbe a legrövidebb uton bevezettessék. Hátrányai : 1) Hogy az árvizeknek elvezetését a mostani állapothoz képest csak jelentékeny vizszinemeléssel (a Csebza Szécsányi szakaszon közel 2 méterrel) képes elvezetni, mely vizszinemelés az egész folyó mentén kiterjedve, csak növeli az árvízveszélyeket s az árvédelmi költségeket ; 2) Hogy arra az esetre, ha a számításba vett víztömegek illetőleg vizszinek a jövőben emelkednének, a bajt és veszélyeket vagy ujabb töltésemelés, vagy egészen más rendszerre való áttérés által lehetne csak orvosolni. A vizszinek emelkedésének valószínűsége a hegy és domboldalak további letárolásával nem csak várható, de biztosan be is fog következni ; 3) Hogy a folyó közép szakaszán 5, 5 méter magas töltéseket kívánna ;