Vízügyi Közlemények, 1890 (2. füzet)

VII. A javasolt terv és az ennek alapján szükséges munkák leirása

Ill Egyébként a vizfelfogó töltéseket átlag 23 méternél nagyobb vízoszlop nem fogja nyomni és ennek ellenében 8 m. széles, a vizszine felett legalább 1*5 méterre kiemelkedő koronájukkal teljes biztonsággal, minden különös védekezés nélkül fentarthatók lesznek. Árvizek idejére tehát, az összesen 103'9 kilométert tevő vizfelfogó töltéseken (beleértve a Bega és Temes mellettieket, valamint a községeket övező körtöltéseket) számbavehető védekezésre soha sem lesz szükség, nemkülönben a vizeivonásra szolgáló műtárgyak minden mesterséges kezelése elmarad, kivévén azon esetet, midőn a raktárterületek egyes részletének, a gazdasági müvelés érdekében az elöntetés alól kihagyása végett, az egyik vagy másik csoportban levő bukók és nyilások elcsukatnak, feltéve, hogy azon időben a hegyek közül adott árvizjelzések után Ítélve, egy nagyobb árviz leérkezése kizártnak tekinthető. Az egész raktárhely berendezéséhez a következő munkák és müépitmények szükségesek : A Bega csatorna, egy az 1859. évihez hasonló árvizének lefolyásához képest Kiszetó-Budineztól kezdve Remetéig 33 km. hosszban mindkét oldalán töltésekkel öveztetik ; még pedig miután az egyes árapasztó csatornák elágazási pontján, a Bega vizének felduzzasztása és egyúttal megfogyasztása következtében a korlátoló sarkantyúknál a Bega csatorna árviztömegében és vizszinében apadás áll elő, ennélfogva a töltések koronája ezen változó vizszineket a korlátoló sarkantyúknál 0*4—-TO m. közt változó töréssel követi. A töltések a tervezett legnagyobb viz felett 1 méterre 1 : 2-hezi rézsüvei kiemelkedő 3 m. koronaszélességű szelvény szerint épülnek ; a mennyiben pedig a tervezett nagy viz a partszéllel átlag egy magasságban fekszik, a töltéseknek a terep feletti átlag magassága 0'6—2*0 rn. közt változik és előállításuk összesen csak 556,100'0 m

3 földmozgósitását 176.910 frt 20 kr. költséggel igényeli. A Bega csatorna elsekélyesedett medre Topoloveeztől Remetéig szükitéssel mélyítendő azon czélból, hogy a Bega medrében a hajózás végett megőrzendő kis viz, az árapasztókon való elvonatás elől lesülyesztessék, ellenben a közepesnél nagyobb vizek a meder alsó részének szűkítése folytán, a partok feletti kedvezőbb elvonás végett felduzzasztassanak. Ezen mederszükités, a partokba beépítendő sarkantyúzás által, a raktárterületen nyerhető rőzseanyagokból annak idején olcsón lesz előállítható s jelenleg csak az okvetlen sürgős meder-