Vízügyi Közlemények, 1890 (2. füzet)
VII. A javasolt terv és az ennek alapján szükséges munkák leirása
107 A Temesina patak szabályozása, miként ismertetve lesz, hasonlóképen árvizének a Temesbe érkezése előtti felfogására irányul és ugy oldatott meg hogy nagyobb árvizeinek időszakos elvonására saját balparti lapályán vizfelfogó területek hagyattak ki; mind ez intézkedésekre tekintettel a Temes-Bega egyesült árvizének lefolyása illetőleg raktározása a következőképen fog alakulni : A Temes folyó saját, Kostélyig terjedő felső völgyéből, az 1887. évi árvizéhez képest körülbelül 6 — 700 m : i víztömeget*) vezetett le, tehát megközelítően annyit, a mennyivel, ha útközben semmi mellékfolyás nem szaporítaná, a Temesnek Medves-Saág alatti medrében is, minden nagyobb veszély okozása nélkül végig folyhatna. A Temes medrébe Kostély-Medves közti szakaszában felgyüjtött árvizeknek raktározása tehát akként oldatott meg, hogy a mennyi víztömeg Kostélytól Medvesig tartó útjában a mellékvizfolyások felöl (az árapasztó csatornák is ilyenekül tekintendők) a Temesnek Kostélyról eredő saját tömegéhez hozzájut, ugyanezen tömeg ugyanezen útközben, a Temestől ismét el is vonassék, vagyis Medvesig a szaporodás és fogyasztás egymást kiegyenlítvén, a raktárterületeket alól elhagyó Temes medrében Medvesnél, csak annyi víztömeg mozogjon tovább, a mennyi a raktárterületek közé, Koslélynál elhaladva felül belépett E czélból, a Kostély-Saág közötti mérczék 10 évi észleletei és az egyes árvizek lefolyásáról eszközölt vizszin belejtezések után meghatároztatott azon vizszin, mely a Kostélytól eredő átlag 600—700 m 8-es vizhozománynak, a mellékvizek által meg nem zavart lefolyása közben, a Temes medrében Medvesig illetőleg Saágig előállana; ehhez képest a raktárhelyek mentén a Temes mindkét oldali töltésében, (a Bázos, valamint Dragsina körül megmentendő területeknél fekvő részeket kivéve) alkalmas pontokban, 20—20 méter hosszú részeknek akként lehordása terveztetett, hogy ezen darabokon a meghagyott töltéstest felső éle, a várható vizszine alá sülyesztett keskeny koronát képezzen ; azaz helyenként bukógátak állíttattak elő, hogy, ugy mint a Begán létező »Csurgó« nyílásnál látható, a medret túlterhelő vizeknek az ártérre kiömölését megengedjék. A bukók helye ugy jelöltetett ki, hogy azoknál a mederben előállandó vizszinek, a teljesen megtöltött raktárterületen előállandó vizszinét mindenkor legalább 1 méterrel felülmúlják ; a mi lehetséges volt, miután a mederben mozgó viz a partszéleket *) Világosan megjegyeztetik, miszerint a Ternes folyó víztömegeire vonatkozó számadatok nem absolut becsüek és ennélfogva inkább csak az egymásküzötti összehasonlításra, mintsem a Begáról ismert teljeshitelii értékekkel való szembeállításra alkalmasak.
