Vízügyi Közlemények, 1890 (2. füzet)
VII. A javasolt terv és az ennek alapján szükséges munkák leirása
99 4. A Temes folyó Ság-Botos közötti töltéseinek kiegészítése. Hosszszelvények a 18. számú rajzmellékleten. A Temes folyó medrének rendezésével a Ság-Bótos közötti szakaszban lehaladó árvizek lefolyása egyenletesebb alakot fog ölteni, mely kiegyenlített vizszinekhez képest azonban a medret szegélyező védtöltések magassága és erőssége, mindenütt egyaránt meg nem felel és ennélfogva, bár a Temes és Bega együttes árvizeinek raktározása által, az előállandó árviz korlátolt magasságot fog is elérni, ennek egyenletes vizszinéhez mérten, a Temes töltései aránylagos kiegészítése és megerősítése szükséges. Ezen munkák tervezése a Temes és Bega egyesitett árvizének raktározásával egybefüggően állapíttatott meg, miután az árviz raktározás mérve határozza meg azon víztömeget, mely az árhullámból a Temes medrében Ságon alól le fog folyni, de viszont a raktározás berendezése és működtetése a szerint irányítandó, hogy a lefolyó víztömeg több ne legyen annál, mint a mennyi elégséges arra, hogy a Temes hullámtere felett a megengedhetőnek talált 2'5 méteres vízoszlop illetőleg a létező töltéseknek átlag megfelelő vizszinmagasság előálljon. Tekintettel a meder vizvezető képességének javultával, a Ság-Bóka között, de különösen Rudnától Bókáig várható vizszin apadásra, mely az előbb ismertetett lényeges mederrendezések hatása alatt fog előállani, az utolsó 10 év árvizeinek lefolyásából levezetett számitások szerint kitűnt,*) hogy ha a Temes medrében a vizraktározása segélyével oly árviz tartatik fent, mely a sági mérczén huzamosabb ideig 4'9 méter mérczeállásnál kulminál, daczára a többször ismétlődő árhullámoknak, ennek lefolyása a Ság alatti temesi töltések átlagos állapotának és a közölt feltételeknek általában megfelelő vízszinekkel fog történni; miért is a raktározás berendezésénél a Temes-Bega együttes árvizének ezen méretre (mp-énti tömegben megközelítően 600-700 m 3-re) való leapasztása, a töltésezésnél pedig, a töltéseknek az árvíznek ily körülmények közt várható maximalis vizszinére való kiegészítése, van tervezve és előirányozva. A raktározás hatása alatt lefolyó árvízből bekövetkezhető valószínű enyhébb, és legkedvezőtlenebb vizszin alakulás mikéntje, az idefüzött táblázat 4. és 5. rovatából tűnik ki, melyeknek a többi rovatokkal való szembesítése kitünteti, hogy a tervezett maximal is vizszin az 1887. évi árviz tényleges lefolyásához képest Ságtól Csávosig alacsonyabb, ezen alól pedig fokozódva magasabb lesz *) Lásd ezekre nézve a függelékben ismertetett számítást.
