Kulturmérnöki jelentések, 1889

Főjelentés

9 Ezen kivi.il a kultúrmérnöki hivatalok a vizi könyvek felügyeletével is neg vannak biz va és azoknak berendezését számos törvényhatóságnál megnditották, a legtöbbnél azonban még csak ezután fogják foganatba venni, •negvárva, mig nagyobb számú, rendszeresen engedélyezett vizimű kerül össze. A vizi munkálatoknak speczialis nemét képezik a városi és községi satomázások és vízvezetékek, melyeknek sem műszaki elbírálására, sem tervezésére eddigelé a kormánynak megfelelő szakközegei nem voltak és jobbára i külföldhöz kellett e téren fordulnunk. Mivel pedig a közegészségügyi viszonyok avitása nálunk is mind sürgetőbben és sürgetőbben lép fel és e műveknek i vízjogi törvény szempontjából való elbírálása már a kultúrmérnöki hivatalok Hatásköréhez tartozott, azért az országos kultúrmérnöki hivatal a mult év olytán Budapest főváros csatornázása és több város vízvezetékének felülbírálása alkalmából megragadta az alkalmat, hogy ezen nagyfontosságú cérdést is hatáskörébe felvegye és kebelében ezen ügyek ápolására egy ilosztályt, a közegészségügyi mérnöki szolgálatot létesítse. Ez irányban tett előterjesztései a földmívelésügyi minister ur Nagyméltóságának jóváhagyását negnyerve, az 1890. évtől kezdve a szakerők megválasztásával működését a vizépitészet ezen ágára is ki fogja terjeszteni. 1884-től fogva a halászat előmozdítására szolgáló intézkedések végrehaj:ása is az országos kultúrmérnöki hivatal hatáskörébe lett utalva, mely felada:át az országos halászati felügyelőség utján gyakorolja. Az 1888 : XIX., a .íalászatról szóló törvényczikk 1889. május hó 1-én lépett életbe; a halászati jog igazolására pedig a határidő 1890. év április 30-án jár le; a törvény végrehajtása tehát csakis ezen évtől kezdve lesz teljes egészében megindítható, mert addig, mig a halászati tulajdonosok megállapítva nincsenek, sem a nyílt és zárt vizek meghatározása, sem a halászati társulatok megalakítása meg nem kezdhető. Ily körülmények között az országos halászati felügyelőség legfőbb teendőit a jövő előkészítése képezte és az ezen irányban kifejtett tevékenységéről jelen alkalommal benyújtott külön jelentése ad részletes felvilágosítást. A személyzeti ügyekre vonatkozólag jelentésemet a következőkben foglalhatom egybe : A mérnöki létszám 34-ről 37-re emelkedett, kik közül a mult évben négyen lettek külföldi tanulmányútra kiküldve és igy összesen már 18-an fordultak meg külföldön ismereteik gyarapítása czéljából. A mérnököknek 50 rétmester áll a munkálatok foganatosításánál rendelkezésükre. Az 1889/90 tanfolyamra új növendékek nem lettek felvéve és csakis a harmadévesek fejezik be iskoláztatásukat. A rétmesteri nyugdíjalapnak a magyar földhitelintézet által kezelt vagyona az 1889. év végén 22,087 frt 21 krt tett ki. A kultúrmérnöki intézményre az állam 1879. óta a következő összegeket íordította, beleértve a tekintélyes összeget kitevő leltári vagyont is. 3