Kulturmérnöki jelentések, 1888
V. A vizitársulások kimutatása és ismertetése
58 Miután a társulat 1876. évben történt alakulásakor a régi meglevő árkok megújítását tűzte ki czélul és ezeket, mint létező munkálatokat, az 1881. évi XLII. t.-cz. értelmében a földadó osztályba sorozásánál bejelentette a társulati védművek évi 1,060 frt 60 krban megállapított fentartási költsége után, mint a kat. tiszta jövedelemből le nem vont különös gazdasági költség után járó földadó és erre eső átalátios jövedelmi pótadó visszatérítendő évenkint 351 frt 75 kr. adóvisszatérités lett a nagyméltóságú pénzügyminiszternek 1884. évi 30,503. sz. rendeletével utalványozva, mely összeg a társulati ártér egyénenkint és birtokrészletenkint kimutatva nem lévén, az idézett törvény határozatához képest a társulatnak cumulative lesz visszatérítve és fedezetül szolgál az évenkinti körülbelül 800 frtra rugó fentartási költségeknek, ugy, hogy ez idő szerint évi kivetésre szükség nincs. A társulat régibb kivetéseiből a hátralék 323 frt. Adóssága és leltári vagyona nincs. 10, A Foglárvölgy lecsapoló-társulat. Székhelye: Nagy-Kapornak. Alakult 1853. évben a Zala vármegyei Nagy- és Kis-Kapornak, Orbányosfa, Forintosháza, Bezeréd, Gyűrűs, Nemes-Apáthi, Zala-Istvánd községek határain végig vonuló Foglárvölgy mocsaras, tőzeges területeinek a Zala folyóba történő lecsapolására. A társulatnak érvényben levő alapszabályai a földmivelés-, ipar- és kereskedelemügyi m. kir. minister 1888. évi 22,104. sz. rendeletével hagyattak helyben ; a felügyelettel Zala vármegye van megbízva. A társulat elnöke : Fabianics Gyula, alelnök, igazgató : Toborfy Aladár ; választmányi tagok : Oroszváry Gyula, Szily Dezső, Csertán László, Forintos Kálmán, Bolla Ádám, Grajczár István, Cziklin Ferencz, Szabó József. Pénzkezelő : Szabó József. A társulat keretébe tartozó ártér területe 1853. év óta folyton változott, mert azóta nem kevesebb, mint 3 ártérfejlesztés és osztályozás történt, melyek az uralkodó tényezők szerint mindig más és más eredményre vezettek. Az ebből eredt elégedetlenség okozta, hogy a társulat eddigi működésénél elért eredmények nagyon szomorú képet nyújtanak, miután egyrészt az intelligensebb birtokosság részérőlij viszálykodás, másrészt pedig ebből kifolyólag a hatóság által a társulat működése elé gördített akadályok megbénították annak czélszerű munkálkodását s ez által az ármentesitendő terület nagyrészben terméketlen éles homok lerakodási helyévé tétetett és igy ott, hol az ármentesítés előtt buja és kitűnő rétek voltak, azok homoksivataggá változtak. Hogy ezen társulat régi fennállása óta alapszabályok, ellenőrző választmány stb. nélkül folyton saját kárára dolgozott, azt a jelen szomorú állapotok nagyon is beigazolják. Most azonban a már tett tapasztalatok után • reményelhető, hogy a társulat ezen elszomorító helyzetéből kibontakozik és kulturális fejlődését alapjából felépítve, virágzásnak indul. A társulat átalakulásánál tagjai az eddigi hibákból okulva, a régi ártérfejlesztéseket és osztályozást elvetve, a további működés alapjául az I. kerületi kultúrmérnöki hivatal által készített ártérkimutatást fogadták el kimondva, hogy az egyenetlenséget szitó osztályozást elvetve ezentúli költségek terület arányában lesznek viselendők. A társulati ártér 962 145 2/1600 hold, melynek nagysága azonban a folyamatban levő törvényes hirdetési eljárás alatt némi változást szenvedhet. A társulat fennállása óta 31,164 frt és 65 krt fektetett be munkálataiba, a nélkül azonban, hogy a kivánt sikert és eredményt elérte volna. A völgy teljes rendezésére az