Kulturmérnöki jelentések, 1888
VI. Talajjavitási eredmények a birtokosoktól beérkezett kérdő-ívek alapján
95 21. Here zeg Eszterházy tulajdonos, Bischitz Zsigmond bérlő, Maisa. Lecsapolás és öntözés 1,000 hold területen, befektetési költséggel összesen 2,000 frt, a fentartási költség 300 frt. A termelt takarmány jó minőségű lett, hol előbb savanyú füvek voltak. A mennyiség 20—30'/,-al több. Bischitz Zsigmond. 22. Széli Kálmán, Balogfa, Héraháza puszta. 1885-ben alagcsövezve lett 42 hold, melyből 30 hold művelés alatt álló és 12 hold major területet képez. Az alagcsövezés költsége 2,351 frt 91 kr. Ezen földterületnek a majortérrel együtt történő alagcsövezésére Széli Kálmán ur ő excellentiája tulajdonost nagyobb részben az 1882—1883. években beütött szerencsétlen marhavész (lépfene) indította, mely időben 46 db. legszebb ló- és marhaállományát elpusztította, mely nem kevesebb, mint 15,000 frt kárt okozott költségekkel együtt. Más időben is fordult ugyan elő egyes lépfene-eset és azt hiszem, a vidék kisebb-nagyobb mértékben ment sohasem lesz, ha csak az alagcsövezéssel átalában a posványos rész ki nem szárittatik és a szükséges helyeken nyilt sánczokkal el nem láttatik. Föntnevezett idő óta majorban ugyan nem volt baj, de 3—4 db. a szomszéd községekben minden évben elpusztult. Az alagcsövezett terület nagy részben vizállásos, kisebb része pedig állandó tó volt, azért legelőnek használtatott, melyen száraz időben a legelő-jószág mindig talált valamit. Ámde a juhoknak következő tavaszon oO^/o-J 3- elpusztult és a nagyobb állatokra sem bizonyult jónak, minthogy a nevezett legelőn tartott állatok téli gazdag tartás mellett is nemhogy javultak volna, még inkább folyton fogytak, csakhogy el nem pusztultak, mig az ott nem legelt állat hasonló tartás mellett igen jó volt. Miután a nevezett terület a major körül esik, nyáron át a major sohasem volt beteg embertől ment ; különösen julius—augusztusban volt eset, hogy az összes munkás-cseléd betegen feküdt a mocsárláz miatt; a 450 holdas birtoknak csak a gyógyszer-kontója 140 —150 frtot tett ki évenkint. Akkor, midőn a munkáskéz legdrágább és még drágáért sem lehetett eleget szerezni, a szükség arra kényszeritett, hogy ökrökön nem ritkán nők jártak és szántottak. Az 1882. évben bekövetkezett lépfene-baj alkalmával Neusigler Miksa Vas megyei állatorvos ur azt tanácsolta, hogy az egész majort környékével alagcsövezzük, mely esetben a tulajdonos nyugodt lehetne, hogy későbben nem tör ki a baj. Az alagcsövezés teljesitve is lett, a mely után nemcsak a tó környéke nincs viz alatt, holott volt az őszszel elég sok és nagy eső, hanem a tó is csak száraz gödör, a fővonalon pedig szünet nélkül folydogál a leszűrődött tiszta kristályvíz. A nevezett tapasztalatok után bátran mondhatom, hogy jobb alapra nem tehette volna a tulajdonos pénzét, mint hogy a nevezett területet alagcsöveztette, mert azóta lépfene nálunk egynél több eset nem fordult elő, mig a vidéken községenkint 4—5 eset minden évben előfordul, a mi 30—50 lakos között elég sok (nagyobb község ritka vidékünkön). Lázas beteg azóta nem fordult elő. Orvos és gyógyszertár együttvéve nem magasabb évenkint 55—60 frtnál ; az alagcsövezett területen igen szép tábla készült. A tó és közben a nyilt sánezok beszántattak, a fekete nyárfák kiásattak ; a terület mult őszszel búzával vettetett be, hol reménylek magyar hold után 8 métermázsát — à 7 frttal — 56 frt, ugy hogy azon terület, mely előbb sok oldalról kárára volt a tulajdonosnak, 56 frtot hoz, miből munkát, vetőmagot, arató és cséplő r észt leszámítva, marad 30 frt 6 kr., a mit a jövőben csak fokozni (emelni) lehet. Minthogy az alagcsövezett terület Balogfa községhez közel fekszik, föl lehet venni m. holdját 150 írtjával és igy a 30 hold értéke 4,500 frt, alagcsövezés költsége holdankint 55 frt 99 7 8/ioo kr., összesen 1,679 frt 93 kr. Marad mint az alagcsövezés és az utána
