Kulturmérnöki jelentések, 1888

VI. Talajjavitási eredmények a birtokosoktól beérkezett kérdő-ívek alapján

Czigányárkon kap lefolyást a tót-szt.-páli berekig, mely berek 1880—1881. és még ; 1882-ben is nagyobb vizet tartalmazván, a tovább vezetéséről a viznek nem lévén gondoskodva, ennek következtében nagyobb vizek alkalmával a Czigányárkon folydogáló viz a tóth-szt.-páli határban a rétekre kitér, nem lévén a berken keresztül valóságos utja az elfolyhatásra, ebből az okból a tót-szt.-páliak a kéthelyi uradalmat tartják a vizzeli elöntetésük okául, holott az ok abban rejlik, hogy tót-szt.-páli határban folydogáló vizek " nem nyertek annak idejében egy directe levezető árkot a berken keresztül, a Balaton felé, a berektorok pedig eliszapolodva lévén a vizet a berekbe is csak lassan bocsátja át és ez idézi elő a gyakori viz szétterülését a réteken, nem pedig a kéthelyi uradalom, hol a gróf ur áldozatot hozott a többi birtokosság érdekében. Vásony Sándor tiszttartó. 13. Gróf Festetich Tassilo, Balaton-Szt.-György. Alagcsövezés három külömböző talajnemen összesen 160 holdon; holdankinti költség 18 frttól 24 frtig. A három egymástól teljesen elütő talajnemek közül az első fekete agyagföld — köznyelven mocsárföld — mészkavicsos vizáthatlan altalajjal. Ezen terület korábbi években birka-legelőül használtatott, de kevés szerencsével, mert nedves időjárással a medenczeszerű mélyedésekből a felesleges viz sem elfolyni sem az altalaj áthatlansága miatt beivódni nem lévén képes, vizenyős foltok képződtek; tartós száraz időjárással pedig a növényzet majdnem teljesen kiégett. Ezt látva, azon reményben, hogy a felszántott föld több nedvességet és nagyobb szárazságot elbir, a területet eke alá fogtam, de ép oly kevés eredménynyel. Az őszi veteményeket ugyanis a téli nedvesség folytán a fagy ölte ki, a tavasziakat pedig, minthogy a vizenyősség miatt az eltakarítás csak későn történhetett, a szárazság tette tönkre. Ezen terület 1886. évben alagcsöveztetett s még azon őszön búzával bevettetvén, 1887-ben tizenegy q. jó búzát, 1888-ban pedig tizenkét q. árpát adott holdankint. A második terület, mely ugyanazon évben alagcsöveztetett, tőzegkorhadványnyal elegy homokföld, az előbbihez hasonló felülettel. Ezen terület már régebben is eke alatt állott s a talaj lazaságánál fogva főterménye a rozs volt : mi a talaj vizenyősségénéi fogva legtöbbször nagy részben kifagyott. Alagcsövezés után a rozs 10 q., a tengeri 16 q. tiszta szemet adott holdankint. A harmadik földterület vizenyős homokföld, 1887-ben alagcsöveztetett, az eredmény az előbbihez hasonlónak ígérkezik. Molnár István, uradalmi tiszttartó. 14. Fis cher István, Nikla. Nyílt árokkal vizlevezetés és alagcsövezés circa 257 kat. hold. Az eredmény tekintetében biztos adatokat nem adhatok, átalában Уз-dal többre vehető. Megszűnvén az alagcsövezés által a sok fiók-árok, mi az előbbi szántásnál igen nagy akadály volt, ugy a talaj folytoni nedvességben vagy a túlságos szárazságban a kőkeménység megszűnt s a szántóföldeket minden időben jól lehet munkálni, a nem várt eredménynyel. A talaj alagcsövezés után Békavárott egyes részében nagyon meglazult s a termés két éven által nem sikerült, ekkor meghomokoltam 4" a talajt, circa 6,000 D-ölet jó érett birkatrágyával leszántattam, a bükköny kitűnő és túlbuja lett, ugy utána kitűnő jó búzát, 205 keresztet à 40 liter kaptam ; ezen jó eredmény után ily laza berek földeket, mik a táblákba elszórva vannak, szándékom mind meghordatni. Tavaly tavaszszal a nagy szárazságban alagcsövezett földekben a bükköny sokkal szebb volt, mint a nem alagcsövezetteken, üde szinű, buja, széles levelű, holott a másikban csak sinlődött; a vetés egy napon történt. Fischer István.