Kulturmérnöki jelentések, 1888

VI. Talajjavitási eredmények a birtokosoktól beérkezett kérdő-ívek alapján

90 rétek minő- és mennyiségileg is jobb termést szolgáltatnaic s ezeknél is eddig 3 — 4 métermázsa terméstöbbletek mutatkoznak. Renner Gusztáv, igazgató. 9. Gróf Széchényi Pál, Nagy-Lábod. Erzsébeti gazdaságban alagcsövezés és árkolás 536 m. holdon. Salléri gazdaságban árkolás 620 m. holdon. Körösi gazdaságban árkolás 300 m. holdon. Vadasi gazdaságban rétöntözés 50 m. holdon. Vadasi gazdaságban árkolás 250 m. holdon. Az alagcsövezés, rétöntözés és árkolás általi vizmentesités összes költsége 15,690 írt, az évenkinti fentartási költség 400 frt. Az alagcsövezett talaj sokat vesztett vizenyős természetéből és kellő időben rendesen művelhető szántó ífölddé vált, a lapok, melyek nedves évjárat alkalmával megközeiithetlenek voltak, most a legjobb termők ; az árkolás által vízmentesített részek használható szántóföldekké alakultak át. Szaktekintélyek, nagyhirnevű egyének vannak hivatva a kulturmérnökség áldásos működését bírálni, alólirott mint egyszerű szerény gazda az egész intézményt a gazdaközönségre valóságos áldásnak és az országra providentiális hivatású institutiónak tartja és ismeri. Rothmayer Imre, urad. tiszttartó. 10. Gróf Széchényi Gyula, Marczali, Gyóta puszta és Boronka. 1883—1888. években összesen 404 hold lett alagcsövezve, kat. holdankint 20—30 forint között váltakozó költséggel. Az eredmény mindenütt teljesen kielégítő, ennélfogva az alagcsövezést évenkint folytatni fogjuk. Mátéffy János kasznár. 11. Pallavicini Ede Őrgróf, Kercseliget. A Kapos-csatorna jobb partján fekvő 102 k. hold kiterjedésű, úgynevezett Bereki részbirtok, melyet egy rohamos esésű patak átszel, néhány hold kivételéve

1, a túlnedvesség miatt a szántóföld igen nehéz mivelésű és termése csekély volt s azt is a nyári árvizek gyakran tönkretették. Ezen különben igen kitűnő talajú birtokrészen 1884—1885-ben 67 hold szántóföldön a belső nedvesség levezetése alagcsövezés s az árviz elleni védelem czéljából részben védtöltés emeltetett. 35 hold kaszálón, a mi ellen egészben védtöltés emeltetett és iszapoló öntözésre használandó zúgó és elárasztó árok készítetett. A talajjavításra fordított 3,085 frt 18 kr. összes költségből esett a 67 hold szántóföldre 2,330 frt 40 kr., vagyis holdankint 34 frt 80 kr., a kaszálóra 754 frt 75 kr., holdankint 21 frt 56 kr., az eddigi számitások szerint az árok tisztogatásából esik 1 hold szántóföldre 23 kr., a kaszálóra 1 frt. A talajjavitási munkálat után következő vetés-forgás lett alkalmazva: 1. tengeri trágyázva holdankint 160 mm.; 2. tavaszi buza lóherével; 3. lóhere kaszaló, 4. lóhere első kaszálása szénának, második magnak; 5. zab; 6. tengeri; 7. zab; a 1885—1888-ban az átlagos évi termés holdankint búzából 9'5 q., zabból 14 q. volt, 1885—1887-ben pedig szemes tengeri 13 q., az 1888-iki termésből 12 q. várható. A birtok kezelését 1881-ben vettem által s így előbbeni adataim nincsenek, hanem 1881 — 1884-ben az átlagos termés feles művelés mellett mindkét részre 5 q. szemes tengeri termett holdankint. A széna termésnél 3 q. több termést és jobb minőségű szénát eredményezett. Az alagcsövezés keresztülvitele előtt a szántóföld megmunkálása igen nehéz volt, mert túlságos nedvesség következtében vagy sáros vagy annak kiszáradása után nagyon száraz volt s azt mindenkor megmunkálni nem lehetett. Most azonban, mióta alagcsövezve van, a föld porhanyagósságánál fogva mindenkor megmunkálható és