Kulturmérnöki jelentések, 1888

V. A vizitársulások kimutatása és ismertetése

73 37. Arad-Békés vármegyei élő- és bel vízlevezető csatornatársulat. Székhelye : Gyula. A társulat első izben az 1864. évben alakult, a midőn a Fehér-Kőrös szabályozása folytán Gyula, Csaba és Békés városok az élő viztől meg lettek fosztva. Az ezen városokat érintő Kőrös mederben stagnáló viz igen veszélyes volt a városok közegészségére, miért is ezeknek élő vizzel való ellátása szempontjából ásatott egy 8 kilométer hosszú csatorna, a mely a József nádor malomcsatornát Gyula városánál, a holt Fehér-Kőrös mederrel kötötte essze. Ezen munkálat mintegy 30,000 forintba került. Azonban a Fehér-Kőrös balparti töltésének szakadása folytán a malomcsatornába jutott árviz az élőviz-csatorna mentén fekvő városokat igen nagy veszélylyel fenyegette, miért is a malomcsatorna nyilt csatornává való tétele lett elhatározva. Mivel igy a malomcsatorna mindkét parton a siklói malomig töltésekkel lett ellátva, azért a fentnevezett városok az élő viztől ismét meg lettek fosztva. Ugyanekkor a csabai vasúti állomás vizzel való ellátása került napirendre, a mely kérdés a gyulai m. kir. folyammérnöki hivatal terve alapján oly képen oldatott meg, hogy az élőviz csatornának a malomcsatornából való kiágazási pontján, — a töltésbe egy 1 méter nyilású csőzsilip lett épitve, a melyen a viz az élőviz csatornába vezethető. Ezen csőzsilip 10,000 forintba került. Miután ezen csőzsilip első sorban a m. kir. államvasutak csabai állomása érdekében lett épitve, azért a vasút az épitési költségeket fedezte a ministeriumnak azon rendelete alapján, hogy az épitési költségek felét annak idején az élőviz-társulat tagjai fogják megtéríteni. Ennek alapján a hosszabb idő óta már nem működő társulat újabb alakulásra lett utasitva. Ez megtörténvén, a társulat újjáalakult és alapszabályai 1886. évi január hó 16-án lettek jóváhagyva. Tekintettel arra, hogy a csatorna az oldalagos belvizeket is levezeti, azért a társulat tagjai három csoportban a következők : a) a belviz-érdekeltség 15 egységet képvisel ; ezekhez tartoznak Gyula- Varsánd községe 3, gróf Almássy Kálmán gyulavári paradicsomi birtoka 2, a gerlaposteleki uradalom 6, a vandháti uradalom 1, gróf Wenckheim Frigyes kigyósi birtoka után 3 egységgel, összesen 15 ; b) az élőviz-érdekeltsége 17 egységet képvisel és pedig az államvasut-társulat csabai állomása 10, Rosenthal Márton csabai gőzmalom-tulajdonos 5, Millyó Mátyás csabai gőzmalom-tulajdonos 2, összesen 17; c) az élő- és belviz-érdekeltsége : Gyula városa 25 egység, Csaba városa 35 egység, Békés városa 8 egység, összesen : 68, A társulat elnöke : Dobay János, alelnök : Szemián Sámuel, választmányi tagok : Keller Imre, Nóvák Gusztáv, Haan Béla, Mezey Lajos, mérnöke : Erkel János. Az évi fentartási költség 500 forintot tesz ki. 38. Arad vármegyei fehér-kőrösi nádor-malom csatorna-társulat. Székhelye: Arad.' A társulat 1833. évben azon czélból alakult, hogy a Fehér-Kőrös folyón létezett malmok egy külön csatornára áthelyeztessenek és ez által egyrészt a Fehér-Kőrös szabályozása, másrészt pedig a vizierőnek czélszerűbb és sikeresebb kihasználása lehető vététessék. A malomcsatorna létesítése végett az érdekelt malomtulajdonosok szerződést kötöttek egymás között, a melyben jogaik és kötelezettségeik részletesen körül vannak irva. Ezen szerződés 1842. évben megújittatott és a tapasztalatokból merített intézkedésekkel kibő10