Kulturmérnöki jelentések, 1888

V. A vizitársulások kimutatása és ismertetése

48 Igazgató : Pribék Pál; titkár: Mankovics Mihály; rétmester: Morvay János. Csatornaőrök száma 6. A társulat czélja a keretébe bevont 16,143 kat. hold területű mocsárt, lecsapoló csatornákkal és a beleszakadó patakok medrének kiásásával lecsapolni és igy közvetlenül a vidék gazdasági és közegészségi viszonyain javítani. A nagy kiterjedésű mocsár kipárolgásaival az egész vidék közegészségi viszonyaira gyakorolt káros, statistikai kimutatásokkal igazolt közel végzetes hatásánál fogva a munka kiviteléhez a vármegye közönsége is nagy mértékben hozzájárult, a mennyiben a munkához alább részletezendő mennyiségű közmunkaerőt bocsátotta rendelkezésre és a munka kivitelét és vezetését megyei közgyűlési határozattal a vármegye vezetése és felügyelete alatt az alispán elnöklete alatt az érdekeltekből választott birtokosok és az érdekelt közigazgatási járások szolgabiráiból álló végrehajtó bizottságra ruházta. A vízjogi törvény életbeléptével az érdekeltség társulattá alakult át, de az addigi szervezetét fentartotta és az érdeltek megindított mozgalmának megfelelően a vármegye minden további kötelezettség nélkül tagja lett a társulatnak és abban állandóan a vármegye alispánja és az érdekelt járások főszolgabirái által van képviselve. — Az érdekeltség és utóbb a társulat a törvényhatóság vázolt kezdeményezésére és biztosított befolyásának, de különösen részéről kiküldött Kende Péter alispán, Horváth Dezső tb. főjegyző, úgyszintén Durcsák Dezső, Köröskényi Elek és Tabódy Jenő, illetve utódja Köröskényi Nándor főszolgabirák és az összes tényezőknek az általános csüggedés közt felmaradt erélyének köszönheti, hogy e munkálat a vidék szerény gazdasági és vagyoni viszonyai mellett a munkánál felmerült súlyos körülmények közt végbefejezéséhez közeledik. A munka keresztülviteléhez a vármegye törvényhatósági közgyűlése és közigazgatási bizottsága 1880. évtől kezdve évenkint járult megyei és községi közmunkával, mig a gazdaságilag érdekelt birtokosok és közegészségi szempontból érintett községek a vármegye közgyűlésének az 1876. évi közegészségi törvény alapján hozott határozata értelmében a megyei közmunkának egyszerese vagy kétszeresével, a volt úrbéreseken kivül álló birtokosok pedig ezenkívül a földmivelés-, ipar- és kereskedelemügyi minister által előlegezett és kamataival 3 év alatt visszafizetendő 15,000 frt készpénz-kölcsönnel járultak a munka kiviteléhez. A tervezett társulati csatornák hossza 67 kilométer ; a főcsatorna fenékszélessége az alsó 9,600 f.-méter hosszú szakaszon 12 méter, mig a többi csatornák fenékszélessége 1 és 6 méter közt változik. A tervezett földmunka 509,781 m

3. A munka előirányzott költsége 96,894 frt, azaz kataszteri holdankint 6 frt. A munka foganatosítása 1880. őszén indíttatott meg a rendelkezésre álló közmunkaerővel ; 1881-ben folytatva lett közmunka-erővel és vállalkozóval, de miután kézi erővel a szennai medencze és az Ung meder közti szakaszon a munkával mostoha időjárás és folytonos magas vízállás miatt boldogulni nem lehetett, 1883-tól kezdve a nagyméltóságú földmivelési minister által rendelkezésre bocsátott gőz-kotrógéppel lett folytatva a munka alsó és kézi erővel a felsőbb munkahelyeken. 1888. év végéig ki van ásva összesen 39,524 f.-méter csatorna 391,273 m

3 földmozgósítással, mi az előirányzott munkának 76.7°/

0-a. A munka folytatására 1888. év végéig rendelkezésre bocsátott] községi és megyei, valamint a közegészségi törvény alapján megszavazott pót-közmunka és a társulat által fentartásra kivetett természetben lerovandó munkanapok száma 135,930T kézi nap volt. Ebből 1888. év végéig természetben le lett szolgálva 102,708*60, pénzben megváltva 15,919 kézi nap, ugy, hogy marad lerovandó 1888. év végén 18,302-50 kézi munkanap-hátralék. 6*