Kulturmérnöki jelentések, 1888

VI. Talajjavitási eredmények a birtokosoktól beérkezett kérdő-ívek alapján

112 adatokkal még- nem szolgálhatunk, mindamellett nem hagyhatjuk említés nélkül azon meglepő eredményt, mely a makkos-jánosi határban az 1У87. évben az alagcsövezés : által eléretett ; nevezetesen az uradalom egyik legnedvesebb alagcsövezett tábláján (VIII. szakasz, 20 hold 1,200 öllel), hol eddig a talaj vizenyőssége miatt még zab is kétes sikerrel termeltetett, a megejtett alagcsövezés után holdankint 1,200 négyszögöllel számítva, 13 hektoliter kitűnő qualitású sörárpa termett 936 kilogramm súlyban, vagyis hektoliterenkint 72 kilogramm súlylyal, holott ugyanezen birtokon sokkal jobb természetű és fekvésű táblákon átlagban több éven át 7—8 hektoliter árpa termett 66—67 kilogramm súlylyal hektoliterenkint, tehát a mennyiség csaknem megkétszereződött, a qualitas pedig jelentékenyen emelkedett. A mi az alagcsövezett területek megmunkálását illeti, a talaj átélenyülése által a föld sokkal szelidebb és porhanyóbb lett s más, nem alagcsövezett talajok ellenében a munkálatnál körülbelül 25'/o igaerőt kiméi meg. Farkas Imre, uradalmi gazdasági felügyelő. 2. A nagybányai gazdasági egylet, Szatmár vármegyében. Nagybányán. A kulturmérnökség által alagcsövezett gazdasági telepen a talajjavítás, trágyázás, ásás és mély szántás által eszközöltetik. A gazdasági egylet kezelése alatt álló alagcsövezett terület 12 hold. A kezelési és fentartási költségek a különböző takarmánynövények termelésénél fogva különbözők. A talaj termésében úgy minőség, mint mennyiség tekintetében igen nagy változás állott be, a mennyiben az alagcsövezett területen a termett kukoricza sokkal gyorsabban fejlődött és korábban be is érett ; hasonló eredmény éretett el a különböző takarmányneműeknél is. Az alagcsövezett területen az tapasztaltatott, hogy az a rossz vadvizes s savanyú talaj, mely azelőtt csak rosszféle füveket, dudvát növelt, terméketlenségét csak úgy veszti el, ha az legalább egy kevés trágyát kap és évenkint jó mélyen fölszántatik. Erősebb trágyázás mellett, kivált, ha még mélyebben felforgatjuk az alagcsövezett földet, még gyümölcsfa-tenyésztésre is igen alkalmassá válik, mit igazol azon körülmény is, hogy a nagybányai gazdasági egylet rövid 3 év alatt az alagcsövezett területen 11,000 darab gyümölcsfa-csemetét ültettetett el, melyek igen szép fejlődésnek indultak. Az egyszerűen csak alagcsövezett területen, mely trágyázva és felszántva nem volt, az alagcsövezés hatása alig észlelhető, a mennyiben azon dudvák csak kis mértékben pusztultak és gyengültek el. Tury Lajos, a nagybányai gazdasági egylet szakközege. 3. Gróf Károlyi László, Abauj-Torna vármegyében, Kápolnán. 14 kat. hold alagcsöveztetett, holdankint 42 frt befektetéssel. Radványban nedves épület alagcsövezéssel 35 frt befektetéssel lett szárítva; Kápolnán a talaj minden időben munkálható ; vadviz teljesen megizünt, termés eredmény sokkal nagyobb ; itt is alagcsőbedugulás fordult elő, de szakszerűleg ki lett igazítva; oka az volt, hogy foganatosítás alkalmával kemény tél állván be, a csöveket részben fagyos földdel, sulykolás nélkül kellett letakarni. Radványban ez épület egészen száraz lett s most lakható. Szentiványi István, uradalmi tisz t 4. Patay Gyula, Ungjvármegye Tiba és Jeszenő községében összesen 68 kat. hold rét lett öntözésre berendezve, melynek eddig elért eredménye kitűnő. Patay Gyula. 5. Gróf Teieky László Gyula, Szatmár vármegye, Hosszúfalva községében alagcsöveztetett az 1883. évtől kezdve összesen 215 kat. holdat. A talaj az alagcsövezés folytán szárazabb, porhanyóbb és igy tavaszszal korábban és az eddiginél jóval könynyebben munkálható ; terméseredménye határozottan kedvezőbb. Egy kat. hold alagcsövezése a különböző évi munka szerint 30 frt 66 kr. es 36 frt 58 kr. közt változott. Sziberth Bertalan, uradalmi tiszttartó.