Kulturmérnöki jelentések, 1888

VI. Talajjavitási eredmények a birtokosoktól beérkezett kérdő-ívek alapján

110 A mi itteni birtokunkon mintegy 500 kat. holdnyi terület vár ilynemű javításra, de a beruházási tőke hiánya miatt csak lassan haladhatunk. Deér György uradalmi számtartó. 28. Here z eg Hohenlohe Kcresztcly Kraft, Landok, Szép es vármegye. Ezen birtokon az alagcsövezés 1880. évben kezdődött és évenkint 40—50 holdat láttunk el rendszeres alagcsövezéssel, holdankint 35 frt költséggel, most már mintegy 300 hold alagcsövezett földünk van és ezen 500 kat. holdas mezőgazdaságban az évi termés összege már megkétszereződött és azonkívül sokkal jobb mindenféle terményben a minőség, mint azelőtt volt. A mult évben ismét 24 holdat csöveztettünk átlagos 24 frt költséggel. Kégel Ede jószágigazgató. 20. Fűzi pusztai birtokosok szövetkezete, Bernátfalu, Abauj-Torna vármegye. 1884. évben 105 kat. holdnyi kiterjedésű mocsáros lapályt, mely tőzeges, forrásos természeténél fogva sem legelőnek, sem kaszálónak használható nem volt s igy annak jövedelméből még a reá kirótt adót sem tudtuk megfizetni, egy mély nyilt árok húzása és alagcsövezés által lecsapoltuk és kiszárítottuk. A mély árok 852 frt 20 krajezárba, az alagcsövezés 1,849 frt 20 krajezárba került, összesen tehát 2,701 frt 40 krajezárnyi költséggel, vagyis kat. holdankint 25 frt 72 krajezárnyi költséggel végeztük a lecsapolás és alagcsövezési munkát. Föntartási költség évenkint 15 frt a nyilt árok tisztítására fordíttatott, megjegyzendő, hogy fentebbi épitési költségekbe egy kőhid építése is ben­foglaltatik mintegy 500 forinttal. Az eredmény relative kitűnő, mert haszonvehetlen területből használható szántó­földeket nyertünk, de a mennyiben a talaj tőzeges, sovány természetű, sűrű trágyázást igényel, eddigi tapasztalás szerint egy trágyázás hatása csak három évre terjed, azután új trágyázás szükséges. Megemlíthető még, hogy ezen művelet által, melyet a nagyobb birtokosság szövet­kezete létesített, még a szomszédos apró birtokosok földjei is javultak mintegy 40 holdnyi kiterjedésben, ezek tehát utólagosan méltán bevonhatók lennének a költségek viselésébe. Demeczky Ferencz a birtokossági szövetkezet megbízottja. 30. Keczer Lapispatak. Sáros vármegye. a) A Tárcza völgyében fekvő medencze alakú 20 kat. holdnyi lapályt, mely 1 méterrel alacsonyabb, mint a Tárcza vizének partja, egyrészt a megrekedő csapadék­vizek, másrészt egy szomszédos pataknak kiöntései minden tavaszszal viz alá boritották, mely viz nedvesebb időjáráskor egész éven át hozzáférhetlenné tette ezen különben kitűnő minőségű iszaptalajt. Ezen terület 1883. évben alagcsöveztetett, a gyűjtő, vagyis fővonal a sok viz miatt 5 és 6"-es csövekből áll, a szivó csővonalak pedig 8 méter távolra tétettek egymástól, azért kat. holdankint 65 forintra rúgott a költség. Ezen művelet óta a szóban levő terület minden évben jó termést adott és bármilyen növény­zet, mely e vidéken tenyészik, szépen díszlik rajta, ugy, Hogy ezen terület a legjobb földek közé sorozható. b) 1887. és 1888. években partoldalon fekvő igen vizes agyagtalajú szántóföldből 85 kat. holdat rendszeresen és sűrű (8 méter táv.) alagcsövezéssel láttam el, holdankint 50 frt költséggel. Ezen különben jó minőségű táblák megmivelése azelőtt mindig nagyon függött az időjárástól, a vetés rajtok nedves időben elpusztult, s igy az eredmény mindig kétes volt. Alagcsövezés óta a legnagyobb esők után is elég 3—4 nap a kiszikkadásra és igy minden időben jól megmivelhető és biztos termésű földekké váltak. A tett tapasztalatok

Next

/
Thumbnails
Contents