Kulturmérnöki jelentések, 1888

VI. Talajjavitási eredmények a birtokosoktól beérkezett kérdő-ívek alapján

105 killt annyit végeztünk, a mennyit a mezei munka és vetésforgó zavarása nélkül végezhettünk; munkásaim részben lengyelek, részben helybeliek voltak. Az összes munkálat 5,665 frtba került, esik tehát egy holdra 55 frt. Az alagcsövezés eredményét következőkben constatáltam : Őszi vetésben 6 évi tapasztalás és följegyzés szerint az átlagos termés 23°/o-kal nagyobb. Burgonyában a terméstöbblet 20°/#, pedig ezen 6 évben kettő oly igen nedves volt, hogy előbbi tapasztalataim után egész termésem semmivé lett volna ezen helyeken. Megjegyzem még azon körülményt is, hogy határozottan feltűnt előttem, miszerint a gabonafélék magva — akár őszi, akár tavaszi — mindig jobban kifejlődött, tökéletesebb volt az alagcsövezett földeken, mint egyéb földeimen. A talaj megmunkálásában is örvendetes az eredmény : átlagban két héttel korábban kezdhetem a tavaszi szántást alagcsövezett tábláimon, mint egyébként jobb földeimen kezdeni szoktam, s igy most mindig idejekorán jól elkészülhetek tavaszi vetéseimmel, holott azelőtt sokszor megesett, hogy ezen táblák egyátalán nem voltak megmivelhetők a nedvesség miatt, s igy parlagon maradva, csak legelőnek használtattak. Ezek után azon meggyőződésemet nyilváníthatom, hogy vidékünkön, a hol a földek nagyrésze az enyémhez hasonló természetű, az alagcsövezés áldásthozó művelet és kívánatos annak lehető legkiterjedtebb alkalmazása. Bajunk azonban a beruházási tőke hiánya ; azért ha sikerülhetne állami előleget ezen czélra nyújtani, akkor bizonyos korlátok között még kényszereszközöket is helyesnek tartanék az alagcsövezés létesítése érdekében, mivel annak kiszámithatlan előnyeit már nemcsak a nagyobb birtokos, hanem az újításokat gyűlölő paraszt is belátja. Megjegyzem még, hogy a hol az árkok temetésénél nem alkalmaztatott elég erősen a sulykolás, ott későbbi üllepedést vagy viz általi kimosást tapasztaltam, azért a visszahányt földnek lehetőleg gondosabb lesulykolását ajánlhatom. Kubinyi Bertalan. 6. Görgey Béla, Kohány, Orsócz, Herhej, Sáros vármegye. Mintegy 100 hold szántóföldet alagcsöveztettem saját gyáramból került csövekkel és 13 holdnyi rétet öntözésre rendeztem be 1886—1887-ik években. Alagcsővezési költség 44 frt, az öntözésé 5 frt volt holdankint. Alagcsövezett földeim 30%-a vadvizes volt, 70°/o-a pedig igen kötött altalaja miatt nyert alagcsövezést. Az eddig észlelt eredményeim lényege a következő : alagcsövezés által a vadvizes foltok egészen jó szántóföldekké lettek, azonkívül az összes alagcsövezett területeim jóval korábban mívelhetők meg tavaszszal, mint egyéb földeim. Az őszi vetések kitelelése hegyi vidékünkön csakis alagcsövezett földben vehető biztosnak; e tekintetben az elmúlt 1887/8-iki tapasztalataim eclatans eredményt mutatnak, mert ezen télen a méternyi vastag hóval borított fagyatlan földben az ősziek az egész vármegyében kipusztultak, mig az én rozstábláim alagcsövezett területeken páratlan szépek maradtak és kitűnően fizettek. Atalában kiemelhetem, hogy őszi vetéseim kitelelése az alagcsövezett földeken mindig kifogástalan volt. Az agyagos földek porhanyitását illetőleg 3 évi tapasztalatot kevésnek tartok arra, hogy határozott véleményt mondhassak. Rétöntözésem kitűnő eredménynyel járt; ugyanis 1886-ban 272-szer, 1887-ben 1 l/-,szer, 1888-ban pedig 4-szer annyi szénatermésem volt ezen réten, mint volt 1885-ben ; 3 holdnyi vetett s öntözött réten pedig 1887-ben háromszor kaszáltam, ugyanitt 1888-ban 360 bécsi mázsa kitűnő mennyiségű szénát nyertem, tehát holdankint 120 bécsi mázsát. Nagyon kívánatosnak tartom a talajjavitási banknak mielőbbi létesítését. Görgey Béla jelentése. 14