Kulturmérnöki jelentések, 1888

VI. Talajjavitási eredmények a birtokosoktól beérkezett kérdő-ívek alapján

101 2. Jornyai Schossberger Zsigmond, Pest megyei Tápió-Szecső községben több folton, mintegy 50 katasztrális hold területnyi szántóföld és rét lett alagcsövezve. A foganatosítás a saját gyárunkban készült alagcsövek árán kivül 1,446 frtba került. Fentartási költségek eddig nem voltak. Az alagcsövezett foltok annyira kiszáradtak, hogy azok akadály nélkül munkáihatók meg a szomszéd területekkel együtt. Minthogy azonban ezen munkálatok csak 1887-ben fejeztettek be, a teljes eredmény még csak ezentúl várható. Rolf Camil, jószágigazgató. 3. Tornyai Schossberger Zsigmond, Pest megyei Tura községben lévő 138 kat. holdnyi árasztó rendszerű rétöntözése egy juh-usztatóval együtt a Galgából nyeri vizét és 1885-ben 2,94Г67 forint költséggel lett berendezve és azóta fentartására 361*78 forint fordíttatott. Az öntözött terület azelőtt legelő volt. Talaja sovány homok. Az öntözés 1887 óta működik, 1888-ban — daczára a száraz időjárásnak — a terület a gulyamarha részére igen jó legelőül szolgált. Ezen kivül az öntöző vízzel egy külön e czélra berendezett úsztatóban átlag 18 nap alatt 6,100 birkát úsztatunk egész jó eredménynyel. A Galgapatak rendezése az alattunk fekvő Jászfényszarún még mindeddig nem lévén foganatosítva, az öntözött terület lecsapolása okozott még némi akadályt. Rolf Camil, jószágigazgató. 4. Báró Vay Dénes, Heves vármegyei Gyöngyös-Patán levő rét öntözése mintegy 36 katasztrális hold, mely területen a rétöntözés berendezése 1886-ban 1,200 forintba került. Fentartása évenkint, bele számítva az árkok gyakori tisztogatásának költségét, valamint a nagyvizek által többször megrongált vízkivételi mű helyreállítása és a rét gondozása végett külön fizetett egy napszámos bérét, összesen 130 frt. A rétöntözés berendezése óta a rét termése sokkal kielégítőbb mennyiségre és minőségre nézve. Hogy a várt siker még sem éretett el ez ideig teljesen, azt az e vidéken a múlt években uralkodó rendkívüli szárazság és a patak gyakori kiöntései okozzák. Az öntözési berendezés a szárazság daczára is előnyös és czélszerű volt. Wilcsek Rikhárd, gazdatiszt. 5. Nemeskéri Kiss Miklós, véghlesi rétöntözése. Zólyom megye. A véghlesi uradalom nagy kiterjedésű rétjeiből eddig 283 kat. hold lett öntözésre berendezve, a befektési költségek holdankint 5 és 18 frt között váltakoztak. Az évi fentartási költségek beleszámítva az állandó uradalmi rétmester és rétcsősz fizetését 900 frtot tesznek ki. Összehasonlítva az öntözés előtti és utáni eredményeket, az igen sikerültnek mondható, mert még az öntözés előtt a rét termését feléből, harmadából kaszálták, az öntözés után ötöd és hatod részben is adattak ki, s az évi termés 3,000 métermázsáról 4,500 métermázsára emelkedett; a minőségre nézve pedig ott, hol azelőtt savanyú füveket és mohát termett a rét, az jelenleg már egészen kiveszett, s helyökbe a legjobb takarmányt adó fűnemek jöttek elő. Az öntözött rétek csak kétszer kaszáitatnak, s azután legelőül használtatnak megadnák a harmadik kaszálást is, sőt egy ízben meg is adták, azonban az ottani klimatikus viszonyok a harmadik kaszálás gyűjtését és behordását majdnem lehetetlenné teszik a gyakori esőzések miatt. Az öntözés berendezését illetőleg az eddigi tapasztalatok azt mutatták, hogy a viz az öntözendő területre gyorsan rávihető s az öntözés megszűntével mielőbb lecsapolható legyen, azért tehát igen ajánlatos egy öntöző barázdával kisebb területet öntözni, meg, mert daczára, hogy ez öntöző barázdák sűrűségével a költség nagyobb lesz, az elért eredmény azt sokszorosan visszaadja.