Kulturmérnöki jelentések, 1886
VI. Külföldi tanulmányútról tett jelentések
30,000-rel járult. Ezen összes kiadások társulati uton fedeztettek, mert oly csekély, mondhatni számba nem vehető összeget képviselt volna a részletes kiadás, hogy nem lett volna érdemes azt az egyes birtokosok által, külön-külön fedeztetni. A társulat 4 3A% _r a kapott kölcsön pénzt, ebből l°/o esik a törlesztésre, igy tehát az amortisatio költsége évenként és hektáronként 8'08 márk, a fentartási költséggel kerekszámban 10 márk ; azaz katasztrális holdanként 3 frt. Lássuk, minő azon eredmény, mely ezért a csekély összegért eléretett. Az öntözések után beálló termésszaporulat, mint tudjuk, az öntöző viznek, a növényzetre jótékony nedvesitő hatásán kivül, azon trágyázó iszapmennyiségnek tulaj donitható, mely az öntözött területre lerakódik. Hogy pedig ezen iszapmennyiség értéke mily jelentékeny, az kitetszik az alábbi táblázatokból, melyek (Brugmann közgazdasági tanácsos szerint) a Weser vizének vegyelemzési eredményét mutatják. 100,000 rész vizben I. il. Hl. IV. oldhatlan, agyag és kovasav . 0-993 0-605 0-305 1-305 kali 0-549 0.503 0-470 0-507 mész 5-720 4-920 4-720 4-470 magnesia 1-303 0-979 0-943 0-925 kénsav 3-180 1-808 1-465 2-699 chlor 1-754 1-445 1-135 1-568 légeny 0-192 0-142 0-090 0-109 ennek megfelelő salétromsav . 0-741 0-548 0-347 0 420 pliosphorsav nyomokban. Ezen táblázatban I. alatt lévő adatok adják azon iszapmennyiséget, mely a Weserből 100,000 rész vizben az első medenczébe vitetett. A II. alattiak a 2-ik medenczére bocsátott vizben találtattak ; a III-ik alatt látjuk azon iszap-mennyiséget, melylyel a viz akkor birt, midőn a Brinkum-Brémai uton keresztül a 3-ik medenczébe vezettetett. A IV. alatt azon viznek vegyelemzési eredménye foglaltatik, mely egy nagy vihar alkalmával a 3-ik medenczéből a Weserbe folyt. Ezen táblázatból látható, a mi természetes is, hogy az értékes iszap nagy része az első medenczébe rakódott le, mig a harmadik medenczének csaknem egészen tiszta viz jutott. Ezen kedvezőtlen helyzeten látszólag javitva van az által, hogy az egyes medenczék fokozatosan kisebbednek úgy, hogy mig az első 740 katasztrális hold, addig a második 540, a harmadik 426, és igy területegységenként több viz jutna a kisebb medenczére, mint a nagyobbra, ez azonban nem történik meg. miután tavaszszal. hogy
