Kulturmérnöki jelentések, 1886
VI. Külföldi tanulmányútról tett jelentések
85 Ezen legszárazabb év lett a számítás alapjául felvéve. Az egész 4,664 hektár területből 964 hektár oly magas fekvésű, hogy az csak a főcsatorna méreteinél számításba vett nagy viznél öntözhető. Ezen területre esik tehát a 33—21:=14m 3 normális vizfeletti többlet, mint a melyet a főcsatorna nagy viznél emészt. Ezen magas vízállás a fent említett megfigyelések szerint a legszárazabb évben 25 nap fordult elő, e szerint ezen területen 25 napon át másodperczenként 14 liter viz jut egy hektárra. A társulat keretéhez tartozó többi rétek három részre lettek felosztva. Egy időben egy-egy ilyen rész áll öntözés alatt. Itt tehát 4 464-96 4 _ 3700 _ 1Д33 hektár területen — 23 napig tart az öntözés és 1 hektárra jut = 14 liter víz másodperczenként. 1 zoo Az árasztó öntözésnél ugyanis nagyobb vízmennyiség veendő számításba, mint a hátas öntözésnél. Mert az árasztó öntözésnél a vizben lévő légnemű tápanyagok csekélyebb mértékben választatnak ki, lassúbb lévén a vízmozgás, mint a hátas öntözésnél. De a mozgás az árasztó öntözésnél is megvan. Épen ezen meglévő mozgás képezi egyik előnyét az árasztó öntözésnek az egyszerű elárasztás (vadöntözés) felett. Mert mozgás esetében a vizben lévő értékes légnemű tápanyagok, mint a szénsav és légeny, bár nem annyira, mint a hátas öntözésnél, vagy a csörgedeztető öntözés bármely fajánál, de mégis jobban leköttetnek, mint a vadöntözésnél. Az egész öntözött terület átlag az elválasztó töltések által 70 hektáros táblákra lett beosztva. Ilyen nagy területre esett ugyanis körülbelül 30 cm. magasságkülönbözet, mint a mily magasságkülönbség mellett czélszerű még a területet egy vizszinnel elborítani. Ha a terület hullámzása esetleg nagyobb volt a 30 centiméternél, az esetben a 70 hektáros táblák keretén belül is, kereszttöltések emeltettek. A legnagyobb elboritási magassága ezen tábláknak 50 cm., a legkisebb 20 cm. A felesleges viz lecsapolása, mint emiitettem, az Eyter és Ochtum patakokba történik, ezen patakok medre azonban nem bir kellő méretekkel az árvizek befogadására. De a téli árvizek az öntözött területeken kárt amúgy sem okozhatván, a patakok keresztszelvényei a nyári legnagyobb vizre számíttattak. A téli árvizek itt is kiönthetnek s hogy töltéseikben kárt ne okozzanak, e czélból azok lejtője a mentesített oldalon meglehetős menedékesre (1:5) terveztetett és gyeptéglával borittatik be.
