Kulturmérnöki jelentések, 1886

VI. Külföldi tanulmányútról tett jelentések

79 Hátránya az, hogy a részlet-berendezés keresztül vitele sok esetЪеп — mint ezt tapasztalni alkalmunk volt — nem történik kellő egyöntetűséggel és vigyázattal, pedig állanak szakértő rétmesterek az érdekeltek rendelkezésére. Láttunk ugyanis sok értéktelen és kevésbé értékes füvet termő rétet is, ott t. i., hol a hátak nem voltak kellő magasságra emelve, vagy a rónázás nem volt elég pontos, vagy a lecsapolás elég jó. Hátránya ezen intézkedésnek még az is, hogy a hanyagabb társulati tagoknál a munka gyakran elodázódik, bár vannak esetek, midőn az érdekeltek között a munka pontos és gyors keresztül vitelére nézve jótékony verseny fejlődik ki. Előnye azonban, hogy kisebb lévén a társulat közös kiadása, könnyebben jut kölcsönhöz, továbbá, hogy ki-ki a berendezés intensivitását saját erejéhez mérheti, a szegényebb tagok pedig a vadöntözésről fokozatosan mehetnek át a hátas öntözésre. Ezen társulatok viz-kivétele vagy az Ockerből magából, vagy a Meinersennél lévő, az Ocker által táplált malomárokból történik. A malomárokba egy 21 m. széles zsilip szorítja a vizet. Ezen duzzasztó művön felül több csatornán át, tiz társulat részére vétetik ki a viz, melyeknek területe együtt mintegy 1,000 hektárt tesz. Az itt érdekelt társulatok azonban meglehetősen kedvezőtlen helyzetben vannak a malomtulajdonos kincstárral szemben, nevezetesen : ha egy bizonyos, a malomhajtásra okvetlenül szükséges vizállásra sülyed az Ocker, kénytelenek az öntözést beszüntetni. Ezen körülmény elképzelhetőleg igen érzékeny károkat okozhat az érdekelteknek. A viz-kivételre és esetleg, a kis viz beálltával, annak beszüntetésére — az érdekeltek között létre jött egyezség értelmében — egy felvigyázó ügyel fel. A fentemiitett esetből látható, hogy a porosz törvény nélkülözi azon kedvezményt, melyet a mi vizjogi törvényünk biztosit a malomtulajdonosokkal szemben, az öntözés előmozdítása szempontjából akkor, midőn szombat este 9 órától hétfő reggel 3 óráig az öntözés rendelkezésére bocsátja az összes vízmennyiséget. Daczára ezen kedvezőtlen helyzetnek, t. i. hogy az említett tiz társulatnál csak az őszi és tavaszi öntözés tekinthető mindenkor biztosítottnak, míg a nyári nedvesítő öntözés gyakran megakadályoztatik, mégis az eddigi átlagos évi termés ezen területeken kétszeri kaszálás mellett, hektáronkint 192 vámmázsa széna; a harmadik kaszálást rendesen zölden etetik fel. de ez is kitesz szénára redukálva 23 mázsát