Kulturmérnöki jelentések, 1886

Főjelentés

7 nyeken kivül, melyek a lefolyt év eredményét csökkentették, még abban is keresendő, hogy a nagyobb munkálatok a talaj javítási hitel rendezetlen volta mellett meg sem indíthatók. Három-négy nagyobb társulatot kellene csak összehozni, hogy a megkezdett és foganatositott és elmaradt tervek közti arány 25°/o-ról 50°/

0-ra emelkedjék. Azonban igy sem tekinthetők e tervek elveszett munkának, mert lassankint mégis sikeriilend az érdekelteket a foganatosításra reá bírni. Kivált ha ismét nedvesebb cyklus találna beállani, másrészről újabb munkálatok tervezésénél és engedélyezésénél nagy segítséget képeznek és tájékozást nyújtanak a már eszközölt felvételek és kidolgozott tervek. Ilynemű nagyobb munkálatok mindenütt sok nehézséggel járnak és kivált ha külföldi példákkal hasonlítjuk össze az általunk elért eredményeket, akkor még mindig azt vagyunk kénytelenek elismerni, hogy a haladás e téren nálunk nemcsak igen nagy, de valósággal rohamos a nuvelt nyugattal szemközt. Azonban ha méltányosak akarunk lenni, azt is el kell ismernünk,hogy a szükség e tekintetben nálunk sokkal nagyobb, mint a művelt nyugat bármely országában, hol már századok munkája halmozódott össze, mig mi legfelebb évtizedekre szóló működésre tekinthetünk vissza. Mult évi jelentésemben kimutattam, hogy az ország gazdaközönsége 1879—1885-ig bezárólag összesen mintegy 2.200,000 frtot fektetett be talajjavításokra, mihez a lefolyt évben 350,000 frtot adhatunk, ha a műépitmények és az alagcsövek értékét is számba veszszük és igy összesen 2.500,000 írt fordíttatott e czélra 8 év alatt. Ha a lefolyt évben befejezett talajjavításokat nemeik szerint vizsgáljuk, a következő eredményre jutunk: alagcsövezés volt 2,172 hold. Alagcsövek a mult évben 77 helyen készültek; ezek közül 3 gőzerőre, 1 vizi erőre, a többi sajtó kézi erőre volt berendezve.