Kulturmérnöki jelentések, 1885

V. A rétmesteri intézményre vonatkozó szervezeti szabályok

A kassai m. kir. rétmesteri iskola keletkezése és fejlődése 1879—1885. év végéig. A magyar tud. akadémia nemzetgazdasági és statisztikai állandó bizottságának 1878. évi deczember hó 13-án tartott ülésében Kenessey Kálmán földmivelés-, ipar- és kereskedelemügyi ministeri osztálytanácsos felolvasása a »kultúrmérnöki intézményről« felhivta a közfigyelmet az irányadó körökben ezen intézmény nagy fontosságára, olyannyira hogy a kulturmérnökség és vele kapcsolatos rétmesteri intézmény ma fejlődésének kiinduló pontjául ezen pillanatot tekinthetjük. Idézetü ezen felolvasásból álljanak a következő sorok: »Magyarország ugy geográfiái fekvése, mint egyéb viszonyok álta' is túlnyomólag földmivelésre van utalva, ez azon alap, melyen aí, államgépezet nyugszik, ez viseli terhei legnagyobb részét, szóval államfentartó fontossággal bir s ép ennélfogva virágzó földmivelés nélkü nem boldogulhatunk. A jólétnek, a megélhetésnek e forrását, a földmivelést minden kitelhető erővel fejlesztenünk kell, hogy egyúttal s ez által az ipar- és kereskedelem fejlődésének is utat nyithassunk. »A lefolyt évtized mulasztása nagy súlylyal nehezedik a jövőre Gazdasági tanintézetek felállítása, felszerelése, azok gazdaságainak kellc irányba vezetésén kivül nagyobbszerű országos alkotásnak csakis anny nyomait látjuk, mennyi egy megyéhez talán hozzáillő volna, de egy terjedelmes ország idevágó követelményeinek messziről sem felelhet meg »Azon intézkedések között, melyeket az életbevágóbb eszközlések sorából fölemiithetünk, első sorban áll a kultúrmérnöki intézmény alapjának letétele a földmivelés-, ipar- és kereskedelemügyi ministerium által. »Egy külföldön képeztetett ifjú mérnök, Kvassay Jenőnek alkalmaztatása képezi e fontos intézmény első alapját, egy jobb jövőnek csiráját. »Számos teendőink sorából azért ragadom ki épen a kultúrmérnöki intézményt, rnert ismerem annak kiváló fontosságát és isme-