Kulturmérnöki jelentések, 1884

IV. A foganatosított és tervezett munkálatok rövid ismertetése

39 holdon foganatosította az alagcsövezést szintén helyben előállitoít alagcsövekkel és ez év őszén egy a legeltetésre igen ártalmas pocsolyát, az u. n. dögtavat csapolta le alagcsó-vezetékkel, hol a fócsővona) 300 m. hosszban, 5—7 m. mélységben vezet, de ezen nehéz munkálatot a korán bekövetkezett téli idő félben találta és igy szűrő aknák közberakása mellett a teljes bevégzés jövőre maradt. Végül Niklán Fischer István birtokos 40 kat. holdat, Véssey Mihály Vésén 40 kat. holdat, Tallián gombai birtokos 20 holdat alagcsöveztek és igy Marczali környékén már közel 500 kat. hold van tényleg foganatosítva. A körülmények igen kedvezők az alagcsövezésbez, miután elég olcsó a munkabér és az alagcsöveknek ezre átlag egy birtokosnak nem jön többe 8—10 forintnál, miért is 25—30 forinttal alagcsövezhető egy kat. hold és alagcsövekben hiány alig áll be, minthogy a környékbeli 5 alagcsősajtó évente V

2 millió alagcsövet képes előállítani. 8. Boronka. Birtokosok : gróf Széchényi Gyula és Kund Jenő. A sári berek völgyéhez tartozó boronkai rétség már 1882 ben teljes lecsapolást nyert, de tőzeges természete mellett a termés mennyisége csökkent, a minőség azonban javult. Minthogy azonban a rendszeres csatornázással nagy mennyiségű élőviz nyeretett, nevezett rélségnek árasztó öntözésre való berendezése czéloztatik. Az öntöző viz közép és nagy vízállások esetén a főcsatornából lesz kivéve és ezzel mintegy 400 hold tőzeges rét fog 40—50 holdas részletekben elöntetni. A kiáradt viz iszaptartalmát lerakván, néhány nap alatt ismét lebocsátható lesz és ezen módszert egy évtizedig folytatva a tőzeges rét természete nagy mértékben meg fog változni, mert a talaj hőfoka állandóbbá fog tétetni és viztartó képessége is nagyobbodni fog. A terv kivitele 1885-re maradt. 9. Kercseliget. Birtokos : őrgróf Pallavicini Ede. A birtok 100 kat. holdnyi része a Kapós jobb partján fekszik, rétje sülevényes és természeténél fogva és gyakori áradások közbejöttével bizonytalan terméseket adott, a szántóföldek pedig annyira vizenyősek, hogy őszi vetemények egyátalán nem termelhetők rajta, miért is első sorban töltésezés terveztetik az áradások ellen a Kapós töltés szinéig, 2-szor a nedves szántók alagcsövezése, 3-szor a tőzeges rét termőképességének fenlarlására iszapoló öntözés a Kapós árvizeivel. A tervezet 1883. év végén készült el és jelen év tavaszán a munka megkezdetett, az őszig elkészült a nyilt árkolás és töltésezés,