Kulturmérnöki jelentések, 1884
VII. Külföldi utazásokról szóló jelentések
140 Ezen eredményt a kővetkező módon érték el : Hogy ülepedés ne jöhessen létre, a földet, melyből a gát készült, vizzel kezelték. A munkát azzal kezdték, hogy a gát épitésének helyén minden fát és bokrot kivágtak, elhordták a felső termő földréteget, ugy hogy mindenütt a szikla jutott a felszinre. A földet waggonokkal szállították a gáthoz. A vasútvonal hosszában árkot ástak, mely körülbelül 15 liternyi vizet szolgáltatott másodperczenkint. A gáthoz érve, a vizet tetszés szerint egy zsilip segítségével egy 0'16 m. mély és 0*22 m. széles favályúba lehetett bocsátani, mely azon vágány alatt volt elhelyezve, melyen a földdel terhelt vvaggonok érkeztek. A favályú, melyet a töltés hosszabbodása szerint megnyújtottak, ott ért véget, a hol az érkező waggonok tartalmukat lerakták. Két vagy három waggont ürítettek ki: a vályú igy 3*50 m vagy 5 köbméter földdel volt takarva; ekkor a vizet a facsatornába eresztették ; ennek esése 0 005 m. volt és vége el lévén a földtömeg által zárva, hamar megtelt. A viz által áthatott földtömeg többé-kevésbé hig lávává alakult, a viz ezen keresztül útat törvén magának, siketitő robajjal zúdította a töltés lába felé a földet, homokot, kavicsot és kődarabokat. Négy-öt emberből álló munkás-csoport, vaskampókkal felfegyverkezve, a szükség szerint jobbra-balra vagy előre terelte az ár irányát ugy, hogy a gát alsó és felső lejtője egyidóben készüljön. A viz kétoldalt elfolyt, miután útjában lerakta az elragadott szilárd alkatrészeket és csupán a könnyű humuszt és finom homokot hordva el. Néhány perez múlva a lerakott anyagból a viz, mely azokat ide hordta, kiszivárgott. A homok a nagyobb kövek között hagyott legkisebb üregekbe is lerakódott. Semmi rés vagy odu sem volt található, az egész tömeg olyan szilárd volt, hogy semmi üllepedés sem volt lehetséges. A leggondosabb és legprecisebb kísérletek, melyeket az egész 21 m. magas tömegre a lejtmérő-műszerrel tettek, a legcsekélyebb üllepedést sem mutatták. A töltés tömegén át való beszivárgások lehetőségének úgy vették elejét, hogy a töltés tömege és burkolata között egy drain-rendszert létesítettek. A viz oldalán, a töltés egész lejtőjét nyers kövekkel rakták ki, melyet egy 0'20 m. vastagságú béton - réteggel vontak be. Ezen béton rétegre teritettek ki egy 0-30 m. egyenletes vastagságú kavicsréteget, melyet egy másik, külső oldalán asphalt - burkolattal ellátott béton-réteg takar, erre végre az utolsó, egy méter vastagságú