Kulturmérnöki jelentések, 1884

VII. Külföldi utazásokról szóló jelentések

ш vízállás magasságában fekszik s igy a folyó által sodort hordaléknak csak iszapos részei lesznek a sankolásnál értékesítve, mig a homokos durvább hordalék a sankolásra s igy az alkotott talajra elvész, pedig a homokos résznek, bár agronomikus hatásában közömbös test, kell a talajban lenni, mely a finom agyagos és meszes iszaprészeket az összeülepedéstől megóvja s a talaj porhanyósságát megtartja. Nagy hiánynak mondható, hogy az olasz sankolások által alkotott talajok s a sankolásra használt folyók hordaléka mechanikai és chemiai alkatrészeire elemezve nincsenek, a mi hason műveletek berendezésénél igen értékes anyagot szolgáliathatna a sankolások olyképoní berendezéseihez, hogy általuk ne csak a terület legyen fel magasítva és igy a mocsárosodásnak eleje véve, hanem oly talaj alkottassék, mely a gazdasági követelmények szempontjából iá kifogásolhatlan legyen, a mire törekedni is kell, ha elgondoljuk, hogy az alkotott talaj, — ha mellékkörülmények figyelembe vétele mellett is — végeredményében a mezőgazdaság érdekében lesz teremtve, mely megköveteli a talajtól, hogy kellő agyag-tartalom mellett átbocsátó és porhanyó is legyen ; pedig a folyóvizek hordaléka bír mindazon előfeltételekkel, melyek, ha némelykor vegyileg nem is, de phisikai tulajdonságaira mindenesetre minden körülmények közt a kifogásolhatlan talajhoz szükségesek, csak az emberi ész és erőnek kell a folyók által készen nyújtott anyagokat maga szükségletére alkalmas módon hasznosítani. Ha végig nézünk azon mocsárokon, melyek ma legnagyobb részt már fel vannak sankolva, azt látjuk, hogy azok kivétel nélkül mind a római, sőt az űjabb korban is legszebb viránynyal birtak, s hogy azok elmocsárosodá>a mind újabb keletre vezethető vissza. Olvasva, hogy a toskanai maremmák közepében gazdag síkságtól környezve volt 2 etrusk főváros, mesének tűnik s önkénytelenül íelvetődik a kérdés, mi okozhatta ily rövid idő alatt e vidék elmocsárosodását, hogy a jelen kornak e helyről futnia kell, ha nem akar áldozatává lenni a malariának. A kérdésre a választ megadják a sankolásokat körülvevő hegyek, melyek hajdan sűrű erdő viránynyal voltak boritva, mig ma kopár oldalaikat meresztik a szemlélő felé. Az erdők kipusztitásával megváltoztak a folyók hydrologiai viszonyai, az erdők jótékony hatása alatt szelid folyók torrensekké lettek, melyeknek hirielen lerohanó árjai rengeteg hordalékot hoztak, mely a tengertől kezdve medrüket felmagasította, miben a szomszédos területeket a folyók mellett épített töltések akadályozták. A folyók változott hydrologiai viszonyaihoz járult még az apály és dagály nélküli tenger hatása, a mely a folyók által sodort hordalékot a torkolatnál kényszeríti felhalmozódni, a mely homokot a hullámcsapás a torkolat körül a