Kulturmérnöki jelentések, 1883
IV. A foganatosított és tervezett munkálatok rövid ismertetése
85 s aiagy mérvben be van iszapolva. A Gsörsz-árka iránya ezen erős kanyaroknak mintegy átmetszését képezi és egyszersmind birtokhatárvonalul szolgál. Zsadánytól lefelé a Tarna árvize a Gsörsz-árka és a régi meder között olyképpen oszlanék meg, hogy a szabályozandó Csörsz-árokban, melyben a Tarna vize most is folyik, a nagy viz kétharmada, a régi Tarnában pedig annak egyharmada nyerjen lefolyást, mely utóbbi -egyszersmind a dósai malom vizvezető árka gyanánt is fog szolgálni. Indokoljuk pedig ezen vizmegosztást a következőkkel : 1-ször: Minthogy a nagy viz lefolyásának és a mederkiképzésnek egyik fő akadálya mindenesetre a dósai malom volt ; ha már most a kis vizet ezen megosztás által a régi Tárnán vezetjük alá, úgy a nagy Tarna az árvizek zömével egyenes és szabad mederben lesz levezethető, vagyis a biztos lefolyás a molnárok szeszélyétől függetlenné lesz téve. 2-szor : De nemcsak a felső vidéknek, de Dósa városának is előnyére válik ezen vizmegosztás. Ugyanis egy árvizhullámból, mely Zsadány mellett megosztatik, a nagyobbik rész a nagy Tarna 18*4 kilométernyi útját Dósáig 136 m. átlagos sebesség mellett 6 óra és 6 perez alatt futja meg: mig a kis Tarnába jutott vízmennyiség annak 25'8 kilométernyi útját 1*15 m. átlagos sebességgel 8 óra 12 perez alatt teszi meg. Rövidebb ideig tartó áradások alkalmával tehát a nagy Tarna árja két órával előbb lefut, mint a kis Tárnáé, tehát az árvizszin ez esetben alacsonyabb lesz Dósán és az alsó vidéken, mint a megosztás nélkül volna. 3-szor. Ezen vizmegosztással Méra, Boczonád, Erk és Eörs a Tarna kis vizét visszakapja, mely régente is ezen irányban folyt alá. És végre 4-szer. A tervezett megosztás után a Tarna-csatornában a vízmélység a kisebb esés daczára jóval alacsonyabbra volt tervezhető, mint a megosztás nélkül, a minek azon nagy előnye lesz, hogy a Tarna mellékvizei, a Tarnócza, Bene és Gyöngyös beömlésüknél alacsonyabb vizoszlopot találnak maguk előtt, tehát biztosabb lefolyást nyerendnek és nem kell oly magas töltéseket építeni. Megemlítjük ezen alkalommal, hogy ezen csatornaméret-számitásnál a levezetendő vízmennyiséghez nem adattak hozzá ezen patakok árvizei teljes nagyságukban; mert könnyen kimutatható, hogy a Tarna és ezen patakok találkozása csak a legritkább esetekben fordulhat elő, hanem csakis a középvizek vétettek számításba. így például a recski Tarna és a Gyöngyös patak lefolyási ideje között, daczára, hogy a forrásukat csak egy keskeny hegygerincz választja el, 14 órai különbség van.
