Kulturmérnöki jelentések, 1883

Főjelentés

о A nagyobb munkálatok száma folyton-folyvást szaporodik <és igy nem csoda, lia növekednek azok a nehézségek is, melyekkel a pénz előteremtése, illetve annak behajtása jár. Annál inkább mert ily aránylag- még sem nagy vállalatokra, semmiféle hitelforrás nem létezik, fizetni azonban mégis kell, mert a törvény a kényszernek helyt ád. Ebből nem ritkán munkaszünetelések és egyéb fennakadások állanak elő, melyek a gyors és sikeres mfíködhetésnek is akadályaul szolgálnak. Ez az oka, hogy az ország egyes vidékein csakis közmunkával vagyunk képesek nagyobb munkálatokat keresztül vinni és habár a közmunkának sikeres kihasználása tekintetében sok tapasztalatot szerzett a működő személyzet és nem egy szép terv keresztülvitele lett ily módon biztosítva és elérve, mégis hasonlíthatatlanul több bajt és nehézséget okoz, mintha szakmány-munkaképen lehetne a foganatosítást eszközölni. A munkásviszonyok tekintetében a helyzet hasonlólag kezd javulni, a mennyiben évről évre szaporodik azoknak a munkásoknak a száma, kik kedvvel keresik fel a kultúrmérnöki munkatereket. Hol az alagcsövezés nagyobb terjedelmeket öltött, mint Turócz, Szepes, Abaúj, Somogy és Zala megyékben ; ott egész munkáscsoportak képződtek, melyek távolabb pontokon is hajlandók a munkát elvállalni. Nagyobb szabályozási munkálatokhoz pedig a Tisza vidékéről kapjuk a legtöbb és legügyesebb munkást. A munkálatok foganatosítására vonatkozólag, felhasználva népünk hajlamait a szakmánymunka iránt, napszámban vagy vállalkozóval csak kivételesen dolgoztatunk, a mennyiben a rétmesteri felügyelet a vállalkozót teljesen nélkülözhetővé teszi és az által, hogy a vállalkozói nyereségnek egy része a munkások, a szakulányosok jobb díjazására,

tinás része a birtokos javára esik, mind a munkálatok olcsóbban foganatosíthatók, mind pedig a munkások többet kereshetnek és így szivesebben is dolgoznak. Ezek után az 1883-iki év eredményét a következő táblázatban összeállítva, van szerencsém bemutatni.