Kulturmérnöki jelentések, 1883
VII. Külföldi utazásokról szóló jelentések
149 s teriiletek, melyek télen át réázben mocsárosak, igen gyorsan kárt szenvednek a nyári esők hiánya miatt ; az infiltratió és a források, melyek különben is igen ritkák, nem képesek a talaj számára elegendő nedvességet nyújtani. A legnevezetesebb polderek a Zuid Pias és a harlemi tó ; az előbbi 4,600 hektárnyi tavat képezett és a jelen század első éveiben szárittatott ki. Az árkok és csatornák hálózatáról fogalmunk lehet, ha meggondoljuk, hogy a terület 10°/o-át ezek foglalják el. A munkálatok 3 millió frtba kerültek. A harlemi tó, úgyszólván csak a 16. század elején keletkezett; ugyanis 1506-ban annak terjedelme csak 3,700 hektár volt. Simon van Leeuwen szerint akkor Rhynzaterwoudtól Hillegomig szárazon lehetett járni, de a sok esőzés, a tóval szomszédos területek mély fekvése, a tónak csekély lefolyása és a kevés elpárolgás, nemkülönben a hullámok nyaldosása gyorsan növesztették a tó felületét; 1531-ben a tó terjedelme már 5,607 hektár volt; 1538-ban Corneliszen a tavat a düneken keresztül hordókból készitett föld alatti csatornával akarta levezetni; de a tervezet a nagy költségek miatt kivihetetlennek bizonyult. 1572-ben kisérletképen nyitották meg az első lefolyást az északi tengerbe, átvágva a katwicki homokdombokat, de az átvágás nemsokára behomokolódott ; 1591-ben a tó területe már 10,000 hektárra nőtt és három falvat és több tanyát elnyelt; 1641-ben Jean Adreaanszen Leegbwater teljes tervet készitett a már akkor 14,000 hektárra nőtt harlemi tó kiszárítására, 160 szélkereket ajánl, a költséget 7.560,000 frkra teszi. 1727-ben a tó már közel 17,000 hektárt tett ki. Ezen időtől fogva folyton foglalkoztak a tó kiszáritási kérdésével, sőt 1804-től 1807-ig Katwyck felé egy zsilipes kifolyást is csináltak a tónak; mig végre 1838-ban a törvényhozás elhatározta a harlemi tó lecsapolását, mely már Amsterdamot és Leydent is veszélyeztette. Az egész tó lecsapolási ügye 11 tagú bizottságra lett bizva, mely a munkálatokat 1840 május 6-án kezdette meg és 1852-ben teljesen befejezésre is juttatta. A szivatyuzás 39 hónapig tartott, mely idő alatt 830 millió köbméter viz lett a polderből kiemelve ; az emelő gépek gyakran szüneteltek, mert a viz nem volt képes a távolabbi pontokról oly gyorsan a szivattyú telepekhez jutui. A viz kiszivattyúzása után a 18,000 hektárnyi területű tó szabályos hajózható csatorna-hálózattal láttatott el, melyből három telepen összesen 840 eífectiv lóerejü gőzszivattyúval emeltetik a viz a körcsatornába, mely az egész tavat körülövedzi; fenékszélessége 29 00 méter, mélysége 3*00 méter, felső szélessége a tenger közép vízállásának szinében 45 méter, hossza 60 kilométer, a töltéskorona
