Kulturmérnöki jelentések, 1883
VII. Külföldi utazásokról szóló jelentések
128 s fenntebbi adatokat 15% víztartalomra reducálva átszámítani, melynek eredménye a külföldiekkel összehasonlítva a következő : 1 Alkatrész 1 Magyarországi Németországi ! 1 Alkatrész 1 Kaposvölgyi Kéthelyi láp i -RH bc To > 13 43 5 b£ о .Д « tó CsákányFőnyedvölgyi nehéz tőzeg й fcc eí £Q с о г* о Altalaj homok Csaba-csüdi jó szántóföld i ! Vi z lb-00 15 00 15 00 15 00 15 00 15 92 14-21 7'87 0' 75 Szerves anyagok 62 -80 46 10 54 12 38 22 14 70 66-64 78-05 33 68 1-80 16-27 Nitrogen 2 72 1 77 1'02 123 0'52 207 119 — 015 Oldhatatlanok 701 17 60 0-61 417 60 00 4 92 3 67 53 50 93 "72 72 ' 68| Vas és timföld 4'91 8-44 061 11 05 1-69 7 25 2 12 183 2 80 8 ' 50 Mész 201 9 60 096 198 1 23 3 93 1 00 2-62 — 4 461 ! Káli 0 17 010 0 10 0 06 — 0-06 0-04 O'IO 012 0 42 ! Phosphorsav 006 0 19 0"08| 0'58 022 024 014 0 13 005 152 A táblázatból látható, hogy a hazai tőzeges talajok teljesen egyneműek a németországiakkal; a Kapós- és Rinya-völgyi talajok a nehéz tőzegekhez számithatók nagy nitrogen, vas és timföld tartalmunk miatt, a kogyárvölgyi pedig ellenkezőleg igen könnyű tőzeg. — A kéthelyi láp már több szilárd alkatrészt tartalmaz, különösen meszet, mely tulajdonságát nagy csigatartalmának tulajdonithatni ; a Csákány-Fönyed völgyi (Balaton vizgyüjtőmedenczéje) már egészen átmenetet képez a homoktalajokhoz, ehhez csak a közlött homokos tőzeg hasonlit, mely egyedüli volt a hildersheimi 18 analysis között. — Ezeken kivül az utolsó előtti rovat a németországi tőzeg alatt előforduló homok alkatrészeit mutatja, és végül egy csaba-csüdi szántóföld (Dr. Szabó tanár úrtól) analysisét közöljük, mely igen jó minősége mellett mint televény talaj szerepelhet. Kálit és pbosphorsavat aránylag keveset tartalmaznak a tőzeg- talajok, nem ritkán azonban a sovány talajok sem mutatnak fel többet, mig nagy nitrogen tartalmuk a termelésre igen előnyös és igy határozottan állitható, hogy leginkább az ásványi alkatrészek csekély volta képezi a tőzeges talajok hiányát. Ez állítást igazolja a gyakorlat is, a mennyiben a Kapós völgyében a kukoricza-termelés igen jó eredménynyel űzetik ; bizonynyal megteremne a kéthelyi lápon és a Rinyavölgyében is, de a talaj igen laza volta miatt a birtokosok nem látták czélszerünek a területet felszántani.
