Kulturmérnöki jelentések, 1883

VII. Külföldi utazásokról szóló jelentések

127

s 5. a Mura vízgyűjtő területéhez tartozó Kogyárberek Kanizsa felett; 6. a Rinya-völgyek. Ezeken kivül Somogy megyének legtöbb völgye tőzeges természetű. Mielőtt a hazai tőzeges talajok javításának módjaiba behatóbban íbelé bocsátkoznánk, czélszerü leend néhány hazai tőzegnek vegyi elemzését bemutatni; a mennyiben csak a talaj kellő megismerése után lehetséges egy vagy más alkatrész pótlása tekintetéből javaslatot tenni. E czélból öt külömböző vidékről szereztünk be tőzeges talajmintákat és pedig : 1. a Kaposvölgyből Dombovárról (Tolna megye); 2. a kéthelyi lápról Sáriból (Somogy); 3. a Kogyárvölgyből, Gelséről (Zala megye) ; 4. a Rinyavölgyből, bábodról (Somogy megye) ; ' 5. végül a csákány-fönyedi völgyből, Csákányról (Somogy). Ezek elemzését a budapesti állami vegykisérleti állomás következőkben határozta meg : 1 1 1 Alkatrész Kaposvölgyi Kétlielyi láp Kógyárvölgyi Rinyavölgyi Csákány-Főnyedvölgyi Víz 47-100 41-020 41-820 81-010 47-960 Szerves anyag 42650 34-090 39-790 12-980 9-790 Nitrogen 1-850 1-310 0-750 0-420 0-350 Sósavban oldhatatlan 4-770 13-000 0-450 1-420 39-980 Vas és timföld 3-840 2-550 0-450 3-760 1-120 Mész 1-870 7-110 0-707 0-640 0-820 Káli 0-119 0-080 0-077 0-0-20 — Phosphorsav 0-042 0-140 0-060 0-20 0-150 Az itt bemutatott minták az 1883-diki év őszén vétettek ki a talajból és daczára annak, hogy közel két hónapig feküdtek száraz helyen, még sem száradtak ki annyira, hogy azokat a külföldi analysisekkel összehasonlithatnók, mert ezekben 40—80 százalék víz van, mig a hildesheimi vegykisérleti állomás vizsgálataiban csak 15—18 százalék viz találtatott. Ily külömböző víz tartalom mellett a többi alkatrész mennyiségére nem nyújt tiszta képet az analysis, miért is kénytelenek voltunk a