Kulturmérnöki jelentések, 1883
VII. Külföldi utazásokról szóló jelentések
121 s 75 krajczárral fizettetik, és igy hektáronkint a kiaknázás közel 4,000 holland forintot jövedelmez. Ezután a csatorna mélyitése eszközöltetik, hogy a visszamaradt tőzeges talajra miutegy 10 centimeter vastag homokréteg a csatorna fenekéből kikerüljön, e réteg mély szántás által a tőzeggel összekevertetik és néhány évi erős trágyázás utáu mivelhető szántóföldet képez. Ez a müvelet a kiaknázott talaj értékét 250 frtra tévén, összesen mintegy 950 forint költséget okoz, melyből az első rozs termés 250 frtot térít meg, a fedezetlen 700 forint fejében a további években 5—7°/o bérletet fizetnek. — Csupán a földmunka alig jön 100 frtba hektáronkint, a többi költség a városi hulladékok vételére és elkeverésére szükséges, mely körülmény eléggé bizonyitja, hogy e müvelet mily roppant nagy trágya felhasználással jár; ugyanis hektáronkint mintegy 600 métermázsa használtatik fel. Rendesen csak 2—3 év alatt lehetséges a berendezéshez szükséges trágyaanyagot jutányos áron beszerezni, miután a városi trágyaanyagok iránt igen nagy a kereslet. Egyik legnagyobb hátránya ezen müveletuek az volt, hogy a fő hajózó csatornából mindkét oldalon kiágazó kisebb hajózó csatornákra mindenütt forgóhidakat kellett készíteni a kocsi- és gyalogközlekedés számára, de ez egy tetemes javítással — a kettős csatorna-rendszerrel uagyrészben elhárittatott. A főcsatornával párhuzamosan egy második hajózó csatorna építtetik, a majorok és közlekedési utak a két csatorna között fekvő területre épülnek, minek következtében sokkal kevesebb forgó hidra van szükség, s igy azok költségét a több birtokos könnyebben megbírja. — Ennél a rendszernél is ép ügy mint a réginél a mellékcsatornák ugyancsak 100 méternyi távolban a fő hajózó csatornák egyik oldaláról ágaznak ki, ezenfelül két mellékcsatorna között mindig még egy kisebb nem hajózható lecsapoló árok foglal helyet. E mellékcsatornák hosszúsága 2000—3000 mtr. között váltakozik, mely hosszaság mellett 10 — 15 hektár nagyságú parcellák maradnak mivelésre. Az első művelési években leginkább pohánkát termelnek, mig néhány év alatt kellő mennyiségű trágyával ellátva a talaj a rendes vetés forgóra eléggé alkalmatos A vetés forgóban túlnyomólag rozs, burgonya,, zab és borsó vau képviselve, ezenkívül az állatlétszám fentartására a területnek mintegy 1/i része rétnek használtatik. A kifejlett gazdasági viszonyokhoz képest ezeken a veenculturákon igen csekély állatlétszám van, a mennyiben haszonállatokat egyátalán
