Kulturmérnöki jelentések, 1883

VII. Külföldi utazásokról szóló jelentések

112

s mert az elaprózott birtokok és magas ipar következtében, a vagyonos lehetőleg ki van egyenlitve ; a legszegényebb munkás 2—2

l/

2 fr napszám mellett tisztességesen él; mindazonáltal a föld roppant ma> értéke következtében, a mezőgazdaság csak 27z százalékot jövedelm mig nálunk a középnagyságú birtokok 4 százalékot okszerű keze mellett biztosan elérhetnek. Körülbelől 400 ezer hektár területen történt eddig rendsze talajjavítás, és pedig 300 ezer hektár alagcsöveztetett, 100 ezer hekt tesznek ki a vízmentesített polderek, ezen kívül 4 ezer hektáron rendszei öntözés, és majd minden vízfolyás mellett vadöntözés létezik. A p< derek vizmentesitése már teljesen befejezett mü, az alagcsövezés öntözés azonban még évenkint nagy területet hódit. Antwerpentől Dunkerqueig 10—15 kilométer szélességben húzó nak a polder-területek, a tengertől egy keskeny homokháttal elv lasztva ; az egész vonalon természetes nyilás sehol sincs, mivel Be gium folyói mind Hollandban torkolnak a tengerbe. — Ezen terül hajdan az Éscaut folyó öblözetéhez tartozott és folyton viz alatt feküd sőt nagy viharok alkalmával a dagály még a különben elég magfc. szomszéd területre is behatolt, melynek meggátlására a XIV. százac ban Dunkerquetől Antwerpenig »Comte Jean с név alatt óriási méret töltést emeltek, ez azonban a XVI. század háborúi alkalmával töb helyen átszakittatván keleti Flandria nagy része ismét viz alá került. A fontainebleaui béke után a lakosság újult erővel látott a vizmen tesités emberfeletti munkájához ; az Éscaut iszaplerakodásai által fel sankolt részek töltések közé vétettek és igy lassan mindinkább kisebi lett a vizfekte terület. A XVIII-ik század végével ezen nagy ma ismét végveszélybei forgott, a mennyiben a franczia hadjárat alatt, midőn az ellenség néhány nagyobb töltést átszúrt, a dagály a belső kisebb töltéseket jó részben megsemmisítette. Végre is 1811-ben nemzetközi conventió biztosította Belgiumot a hadjáratok ily rombolásai ellen, ezen időtől fogva kezdődik a rendszeres működés és az állam beavatkozása. A munkálatok az 1860-as években lettek befejezve és ma ezen 100 ezer hektárnyi terület' teljesen a lakosság hatalmában állva, Belgium legtermékenyebb részét képezi. A sankolás következményeként a polderek feltalaja agyagos iszap, mely réteg átlag félméter vastag, helyenként azonban több méterre rúg, a lerakodás törvénye szerint a folyóktól távolabb eső polderek kötöttebbek mint a közel esők, a termékenység is itt sokkal alantabb áll, mint amott. Ezen feltalaj alatt egy méter turfás réteg van, mely tisztán homokon nyugszik, a rétegek ilynemű elhelyezése biztos-;