Kulturmérnöki jelentések, 1881

V. Az országban nem a kulturmérnökség által tervezett vagy régebb idő óta létező talajjavítások ismertetése

89 Már három év óta azonban a gőzerővel hajtott 8" átmérőjű körszivattyú segélyével sem hozhatók a szántóföldek kellő időben tavaszi művelés alá, mi rendesebb időjárás és kcvésbbé magas talajvizállás mellett már a kellő mennyiségben alkalmazott vizvezető árkok által is eléretett. (Winternitz Arnold jelentése.) 60. Na dán y i Miklós, P. Kovácsi, Bihar megye. Belvizhasznosilás, 40 k.-hold rétöntözés és 20—30 hold vizmentesités. — Befejeztetett 1878-ban, berendezési költség 740 frt, évi kiadás 200 frt. A székes legelők és rétek hasznosítását illetőleg, a birtokos igen életrevaló eszmét valósított meg, mely abban áll, hogy az igen kötött és át nem bocsátó székes hátakról lefutó és a laposban összegyiilemlő vizeket egy töltéssel elfogta és mintegy 5 holdnyi területű víztartóba raktározta. Ennek közvetetlen haszna a laposabb terület vizmentesitése volt. Jól ismervén a székes talajok tulajdonságát és azoknak igen nehéz vízfelvevő képességét : a víztartó alatt fekvő mintegy 40 holdnyi területet az esés szerint apró töltésekkel egyes medenczékre osztotta, melyek a víztartóból egyenletesen eláraszthatok. A székes rétek igen sok vizet kívánnak, de azt csak lassan veszik magukba. Midőn a növényzet tavaszszal már erőteljes fejlődésnek kezd indulni, akkor az egyes medenczekből a vizet le kell bocsátani, mert különben elposványosodnának. Mivel azonban a viz semminemű vízfolyásba vagy érbe le nem ereszthető, azért egy körárok azokat ismét a víztartóhoz vezeti, hol szivattyúval emeltetnek fel abba. így tehát a viz valóságos körfogást tesz, nagy részben beszivárogva és elpárologva az egyes medenczékben. Ezen eljárás által a mintegy 40 holdnyi székes legelő állapota anynyira javult, hogy 10 métermázsa kitűnő szénatermést szolgáltató rétté vált. Mig a szomszédos területen, melyet csak egy rét választ el a birtoktól, apró veres és csak juhi egelőnek való székes füvek díszlenek. 61. Hódmezővásárhely, Csongrád. A város határában az úgynevezett pusztai vadvizek nedves években mintegy 22,000 kat. hold fensíkot borítanak. Ezen fensíknak legnagyobb része székes természetű talajból áll, tehát nagyobb részben legelőül és rétül szolgál. A birtokosok igen jól ismerik és czélszerűen alkalmazzák ezen területek hasznosítására az u. n. skatulyázást, mely arra az elvre van alapítva, hogy igya meg mindenki a maga vizét. S mely a gyakorlatban olyképen érvényesül, hogy a hátas területekről lefutó vizeket a réteken és legelőkön töltésekkel iparkodnak visszatartani. Ily 12