Kulturmérnöki jelentések, 1881

V. Az országban nem a kulturmérnökség által tervezett vagy régebb idő óta létező talajjavítások ismertetése

72 elromlottak s megűjitandók, csak cementcsövek fognak alkalmaztatni, mi mellett a fentartási költségek nevezetesebben csekélyebbek lesznek. (A jószágfelügyelőség jelentése.) 12. Báró Si 11a Iphigenia, Lébeny, Szent-Miklós. Hanysági rétek csatornázása 24 kilométer hosszaságii főbb csatorna-hálózattal, mihez ismét kisebb árkok járulnak 3500 holdon. A miveletnek igen szép sikere volt, mig az utóbbi évtizedben a nedves időjárás be nem állott, illetve a Duna és Rábcza áradásainak nem lett kitéve. 1876 óta, ha a munkálatoknak sikere nem szűnt is meg teljesen, de nagyon alacsonyra szállott, a mennyiben 1300 hold néhány év óta tökéletesen hasznavehetetlen és a többin is a savanyú füvek mindinkább előtérbe lépnek. A csatornázáson kivül még alagcsövezés által való javításokat is kísérlett meg az uradalom kisebb területeken a mult évtizedekben, de annak sincs most már semmi haszna, mert a belvizek nem képesek lefolyni. A bajokon csak a Rábcza és a vele vizszerkezetileg összefüggő Rába szabályozása által lehet segíteni. (Tekus Károly felügyelő jelentése.) 13. Budai vincellér-képző intézet, állami birtok, Pest megye. A budai vincellér-képző intézet szőlő - területén, mely a Gellérthegy lejtőin fekszik, néhány évtized előtt alagcsövezéssel tettek kísérletet. A csövekbe az akkori fogalmakhoz képest két-három nyilás volt bemetszve 4—5 centiméter hosszaságban és 4—5 milliméter szélességben, részint hogy a nedvesség könnyebben bejuthasson, részint, hogy a talaj jobban szellőztessék. Ezen nyílásoknak tulajdonitható első sorban, hogy az egész mívelet nem sikerült és a csöveket már mind ki is hányták ; ugyanis ezen nyílásokon nemcsak a nedvesség, hanem még nagyobb mennyiségben az iszap is betódult és a csövek működését megszüntette. 14. Gróf Festetics Tasziló, Berzencze, Somogy megye. Lecsapolása a Dráva mellékén elterülő 5000 holdnyi bereknek az úgynevezett nagy Dombó • csatorna által. Tervezte Kern Vilmos keszthelyi főmérnök 1827-ben, kiépült 1832-ben. Annak idején 40,000 váltóforintba került, a jelenlegi katasteri becslésnél értéke ugyanannyi forintra lett felvéve. A fentartási költségek 8 egész 900 frt közt ingadoznak. A javitás előtt teljesen hasznavehetetlen bozót volt, melynek még a fáját sem lehetett értékesíteni, mert nem volt kihúzható.