Kulturmérnöki jelentések, 1881
A rétmesteri kar megalkotásánál kettős czél lett kitűzve, u. m. hogy egyrészt a kultúrmérnökök ügyes munkavezetőket, felügyelőket nyerjenek az általuk tervezett míveletek keresztülviteléhez, másrészt hogy a foganatositott javitások jó karban tartására kellő ismeretekkel és jártassággal biró egyének képeztessenek, kiket a birtokosok szolgálatukba fogadhassanak. Mert csak igy remélhető, hogy a gyakran sok költséggel létesített művek a gondozás hiánya következtében nem fognak elpusztulni és a javitott területek előbbi vadságukba visszaesni. Az 1882-dik évben történik először, hogy a 18 rétmesteri növendék közül 7, különféle uradalomban lesz állandólag elhelyezve, illetve oda véglegesen átengedve. És a mennyire üdvös volt a talajjavitások elterjedésére, hogy a birtokosság a mérnöki tervezethez ingyen jutott, épen oly felesleges és czéltalan lett volna a rétmesterek díjazását is az állam terhére róni. Nincs is e miatt sehol nagyobb fenakadás, sőt a legtöbb esetben a rétmestert maguk az illető birtokosok kérik a munkálatok vezetésére. Nehogy azonban a kultúrmérnököknek folytonosan csupa újonczokkal kelljen vesződniök és a fontosabb míveletek keresztülviteléhez gyakorlottabb, kipróbált rétmesterek is maradjanak — igen nagy köszönettel vettük Nagyméltóságodnak azon kegyes elhatározását, hogy az ügyesebb, kitanult rétmesterek továbbra való megtartása czéljából azok még egyrészt a birtokosságtól nagyobb díjazást (1 frt 20 kr. és ellátás) igényelhetnek, másrészről az államtól 200 frtnyi pótlékban részesülnek a téli idő tartamára, mikor azonban irodai teendőket tartoznak végezni. Ezek után áttérve a lefolyt év munkaeredményére, annak átalános képét a következő adatok illusztrálják, melyekben a talajjavítás különböző nemei mind benfoglalvák és a melyeket könnyebb áttekinthetés czéljából egyes kerületekre osztottam be, ugy a mint a mérnöki személyzet azok tervezeténél és foganatosításánál közreműködött :