Kulturmérnöki jelentések, 1881

III. A foganatosított és tervezett munkálatok rövid ismertetése

35 33. Felső-Tarna szabályozása. Pogonytól Verpelétig. A Tarna patak Nógrád-, Gömör- és Hevesmegyében ugyanazon hegyláncz déli lejtőin veszi eredetét, melynek éjszaki oldalán a Zagyva fakad. Vizgyüjtő medenczéje kisebb részben még erdős, de nagyobb részben már kopár, vízmosásos, minek következtében roppant hordalékot visz medrében, melylyel azt feltölti, eliszapolja ; ugy hogy a közép- és kis vizeket is alig képes levezetni. Völgye sokkal keskenyebb, hogysem a tökéletes ármentesítés czéljából szükséges mederásás költségeit elbírná. Miért is a tervezet csupán arra szorítkozik, hogy a középárvizek számára készíttessék kellő meder, szabad utat engedve a rendkívüli nagy vizeknek, és ezen meder a további eliszapolódások ellen magát tisztán tarthassa. A szabályozásba ugy a pétervásári, mint a recski ág bele lett vonva. A kulturmérnökség teljesen át van hatva attól a meggyőződéstől, hogy a Felső-Tarnát addig tartós sikerre való kilátással, szóval gyökeresen nem lehet szabályozni, míg a kopár, vízmosásos területek beerclősitve nem lesznek. Addig is azonban egyes mellékvölgyekből a nagy tömegű hordalékot iszap-fogókkal szándékozik visszatartani. 34. Alsó-Tarna szabályozása. Kornpoltól (Kápolna mellett) a Zagyvába való beömlésig. Mivel a Tarna Verpeléttől Kápolnáig meglehetős mederrel bír és tökéletes ármentesítés egész völgyében sehol nem terveztetik, azért az alsó részen a szabályozás Kompoltnál kezdődnék és jobbára a mederviszonyok rendezéséből állana, hosszabb, rövidebb átmetszésekkel és főleg a rnellékpatakok torkolatának megszorításával. Fősúlyt fektetve a kiömlött árvizek és a nagymennyiségű belvizek czélszerű levezetésére az anya-mederbe. A nyáron eszközölt felvételek alapján a tervezés folyamatban van. 35. Az Alsó-Zagyva szabályozása. Jászberénytől Szolnokig. A Tarna czélba vett szabályozása mellett a Zagyvának jelenlegi állapotát sem lehetett figyelmen kivül hagyni. Alig van folyóvíz hazánkbaD, melynél ziláltabb viszonyok uralkodnának, mint a Zagyvánál. A hatvanas években készült ugyan egy tervezet, mely a Zagyvát Apcz-Szántótól Felső-Jász-Szent-György határáig czélozta szabályozni, azonban a társulat nem alakulhatván meg, az öt megyében fekvő érdekeltség külön-külön fogott a szabályozáshoz. Nevezetesen munkálatok történtek egyes nagyobb birtokosok 5*