Kulturmérnöki jelentések, 1880
9 időjárásra, az évszakokra és a talaj és viz természetére nincsen, ngy liogy a legtöbb esetben öntözött rét egyenlőnek mondható mocsáros réttel, még a különben legkitűnőbben kezelt uradalmakban is. Törekvésünk oda irányul, liogy minden megyében, vagy kezdetben legalább minden határozott jelleggel biró vidéken egy-egy mintaöntözést rendezzünk be, melynek kellő fentartására is folyvást felügyelünk, nehogy visszaessék előbbi állapotába. Ilyen öntözések: a puszta-ugrai Hevesmegyében, az ajnácskői Gömörben, a zsitva-ujfalusi Barsban, és a kolosmonostori Erdélyben. пт, У/,.<гА fu^pspn hpreiHWtfítptt 9Q7 bit, hol d, mivel azonban a földmunkálatok legnagyobb része későn ért véget, ennek következtében az öntözést tényleg csak kevés helyen lehetett végrehajtani. Az öntözések berendezési költsége kat. holdankint 5 frttól 2 5 frtig terjedt, kivéve a Nádorkertit, mely a vizemelésre szükséges gépezetek és egyéb berendezések miatt kat. holdankint 50 frtba került. A lefolyt év túlnedves tavasza és ősze a földmunkálatok foganatosítása elé igen nagy akadályokat gördített. A teljesen befejezett munkálatok legalább kétszer oly összegre emelkedtek volna, ha kissé szárazabb őszi időjárásunk van. Általán a földmunkálatokkal és munkás hiány nyal a legtöbb helyen megvagyunk akadva, mert tulajdonképen csak akkor dolgoztathatunk, mikor a gazda egyéb teendőit már elvégezte, s lia a rosz időjárás miatt ebben elkésett, akkor az árkolásokra éppen semmi vagy vajmi kevés munkáskéz jut. Leginkább érezhető ez a Dunán túli részekben, hol éppen ezen munkás hiánynak tulajdonitható, hogy aránylag oly csekély munkaeredmény mutatható fel. A Szepességben egy-két munkáscsoport már szerveztetett az ottani alagcsövezésekhez, azonban, hogy ezek fentarthatók és folyton szaporíthatok legyenek, arra nézve okvetlenül megkívántatnék, liogy a kulturmérnökség az egész évre biztosithasson nekik folytonos foglalkozást, mi csak akkor történhetnék, ha oly hitelintézet alakulna, mely a birtokosoknak a munkálatokra kölcsönt nyújtana. Az ez által nagyobb mértékben meginduló munkálatok mellett a munkáscsoportokat szükség esetén egyik vidékről a másikra is át lehetne helyezni.
