Kulturmérnöki jelentések, 1880

VIII. Az eddigi talajjavítások eredményének kimutatása az illető földbirtokosoktól beérkezett jelentések alapján

52 \ (5. A fentartásl költségek.) Egy állandó rétkerülő 1 9 évi fizetése 60 frt. (6. f. A termés mennyisége.) Az öntözés előnye, a szomszédos réttulajdonosok terméséhez viszonyítva, a sarjutermés nagyobb mennyiségében tiint ki. (Szoboszlay Ferencz igaz. jelentése.) 9. Keszthelyi gazdasági tanintézet. Zalam. (1. A talajjavítás neme.) Alagcsövezés és rétöntözés. (2. Terjedelme.) Alagcsövezés 7 1 hold, öntözés 2 hold.. (3. A munkák kezdete és vége.) 1876-tól 1880-ig. (4. A költségek összege.) 2500 frt. (5. Fentartásl költségek.) Eddig nem voltak. (6. a. A terület állapota a javítás előtt.) A majorban pocsolyák és feneketlen sár volt. a szomszédságában levő kertek használhatatlanok. s az épületek alatt levő pinczék vizzel telve voltak. Az intézeti nagy kertben őszszel és tavaszszal a fákat kiszedő munkások térdig sülyedtek. tavaszszal a munkákat elkésve lehetett csak végezni, a fák, kivált a körték elsárgultak, a szőlő nem érett meg, és sok tőke kiveszett. A kísérleti tér alsó része rendeltetésének megf'elelőleg nem volt használható. A Lejtős dülő alsó részén a lóher, luczerna, őszi vetések é. i. t. kivesztek, télen fagymentes időben nem lehetett trágyát hordani, tavaszszal hantos lett a föld s a vetés mindig elkésve történt, sokszor a megállapított vetésforgót e miatt nem lehetett betartani. A sömögyei dűlőn, hol a feltalaj laza, bokáig érő pép keletkezett a hóolvadás után, sokszor május dereka előtt nem lehetett vetni, mely elkésett vetések rendszerint tönkre mentek, az őszi vetések legtöbbnyire kipusztultak s azok helyébe gyom maradt vissza, s az őszi rozs helyett nedves években rozsnok és tippanfüvet arattunk. Az árpa az alagcsövezés előtt majdnem teljesen kiveszett a túlnedvesség miatt. (6. b. A jacítás után.) Az alagcsövezett területen nagy esőzések után sem gyűlnek össze tócsák, minők azelőtt kisebbek után \