Kulturmérnöki jelentések, 1880

VII. A nevezetesebb munkálatok ismertetése

29 Ennek mellékága a Romocsói árok, mely a fűztől gyökeresen kitisztítandó. 3. A Jószai patakon több szakadás eltömendő; azonban a legnagyobb bajt a hanajnai malom okozza, mely a vizet közel két méter magasságra duzzasztja. Vagy a különben is értéktelen malmot kell levágni, vagy pedig azt külön, fentebb kiágazó malomárokból táplálni, az árvizeknek pedig szabad lefolyást biztosítani. A Jószának mellékpatakja az Ubres, melynek rendes medre van, és csakis a benne heverő fatörzsektől szabadítandó meg. 4. A Cibauka patak kanyargós és igen elhanyagolt medre helyett a szenna-bezői határ összeszögellésétől kezdve egyenes vonalrészekből álló új irány lett kitűzve, mert a réginek helyreállítása többe- került és még sem felelt volna meg czéljának. 5. A Réka patak és szobránczi árok a víztömegnek megfelelőleg mélyitendők és szélesitendők. 6. A tasolyai árok rövid átmetszéssel átmegy a szentesi (vagy középső) árokba, mind a két mesterséges árok, valamint a tasolyai árok kereszti és németi ága kitisztítandó. 7. A Man dore ér Sáros-Remete alatt szakad ki a Rékából és számos ágra oszolva a Csernavoda mocsárai felé tart. A kiágazás eltöltésével meg fog szűnni. 8. A Csernavoda jobb oldalán Csecsehónál támad egy ér, mely Jesztreben alul haladva. Sólymost érinti és Szenna fölött szakad a Csernavodába. Ez a jobb oldali dombokról jövő hó- és esővizeket hozza. A főcsatorna helyreállítása után hasonlólag tisztítandó lesz. Ezen szabályozások együttesen 370.000 köbméter földmozgósitást igényelnek, melyből 228.000 esik a Csernavodára, a többi a beleömlő patakokra. C) A z U n g és L a b о г с z szabályozása a Csernavoda torkolata körül. Semmi jobban fel nem tünteti azt az anomáliát, miben az Ung és Laborcz szenvednek a kettő összefolyásánál, mint itteni keresztszelvényeiknek összehasonlítása az ungvári, illetve nagymihályi emésztési keresztszelvényekkel. (1. a 2-dik rajzlapon.)