Kulturmérnöki jelentések, 1880

VII. A nevezetesebb munkálatok ismertetése

A nagy-szeretvai refer, lelkész anyakönyve szerint 1873-tól 1878-ig: született meghalt 63, 81. A sólymosi gör. katli. lelkész anyakönyve szerint 1873-tól 1878-ig 833 hivő szám mellett: született meghalt 237, 347. A szennai róm. kath. lelkész anyakönyve szerint ugyanezen idő alatt 1673 hivő szám mellett: született meghalt 389, 587. A pusztulás oly rohamos, hogy némely községekben egyes házakból a lakók már teljesen kihaltak. A levegő fertőztetéséhez első sorban az Ung és Laborcz áradásai alkalmával a mocsárba felhúzódó óriási halmennyiség járul, mely a nyári szárazság alkalmával elpusztulva, dögleletes miasmáit az egész környékre szétterjeszti. Őszkor napnyugta felé sürii, fojtó köd képződik a mocsár területén és majd az összes lakosságot a sárgaláz lepi meg, mit még inkább előmozdít azon körülmény, hogy a szomszédos községek főtáplálékát a mocsárból fogott halak képezik és életüket jó formán halászattal munka nélkül töltik. A mérnöki felvételek a viz leapadása után Junius lü-án kezdődtek és augusztus 5-én a kész tervezetek az alább következő indokolással lettek az érdekeltségi közgyűlésnek Ungvárt bemutatva : Fiildmivelés-, ipar- cs kereskedelemügyi ministemm knllnrméruükliége. Ad 11/880. szára. Műszaki leírása az Ung és Laborcz közt fekvő mocsáros területek szabályozásának. Az Ung és Laborcz közt két nagy posványos medencze terül el, u. m. a Blatta mocsár, melynek tengerszinfeletti magassága 97 méter és a szennai mocsár, 93 méter tengerszin feletti magassággal.