Vizrajzi Kongresszus - A Magyar Vizrajzi Szolgálat 70 éves fennállása alkalmából (Budapest, 1955)

- 13 ­V ’ Jegy iszonyok A jégre vonatkozó magyarországi statisztikai adatok fel­dolgozásával már a mait század második negyedében legkiválóbb viz imérnö künk, Vásárhelyi Pál foglalkozott. Az 1847.“1849• évek jégviszonyait pedig Arsnstein József dolgozta fel s ezzel Útmutatót adott az egész Osztrák-Magyar Monarchia vizfolyásain a jégviszonyok tanulmányozására. Rendszeres jágmegfigyelés azonban mégis csak azóta van, mióta 1886.-ban az intézményes i.,agyar Vízrajzi Szolgálatot felállították és az egyes víz­mércéken a vízállásokat észlelik, Azóta a téli hónapokban a vízfolyások felszínén a jég megjelenését, zajlását, megállá­sát, esetleges torlódásait és a jégtakaró megbomlását és el­takarodását is jelzik. Mivel a vízmércék egymástól nagyobb távolságban vannak, a folyók vízmércék közötti szakaszait is figyelik, A Vízrajzi Szolgálat által begyűjtött statisztikai adatok alapján megállapítható volt a jég megjelenésének és a jég beállásának legkorábbi és átlagos időpontja, majd az álló jég elindulásának, illetve a jég eltűnésének szalsós egos és átlagos időpontja. Megállapítható volt a jeges napok átlagos száma és az álló jégtakaró átlagos időtartama napokban. Az osztrák Swarowsky nyomán megismerjük a jégképződ ás hez szük­séges fagytartamot, illetve fagyhőfokot, majd tőle függetle­nül az álló jégtakaró idejének a jeges napokhoz viszonyított értékét, valamint azt is,hogy az évek hány százalékában ál­lott be a folyó az egyes észlelő vízmércék közelében. Vizs­gáltuk továbbá a jégképződést az éghajlat, a vizbőség és az es ésviszonyok függvényében. A dunai jégviszonyok újabb tanulmányozása keretében már nem csupán az egyes vízmércék környezetében vizsgáltuk a jelenségeket, hanem hosszabb folyószakaszokon. Ezek a vizs­gálat ok, kiküszöbölve az észlelési hibák jelentős részét, már jobb lehetős éget annak a szakaszok jégjárási viszonyainak

Next

/
Thumbnails
Contents