Vizrajzi Kongresszus - A Magyar Vizrajzi Szolgálat 70 éves fennállása alkalmából (Budapest, 1955)
- 12 2./ A magyar viziatak gázló-és jsgviazonyai. Tőry Kálmán A természetes viziutak főbb hajózási akadályai: a sötétség, a köd, a vihar, az árviz, a jég éa a gázlók. Ezek az akadályok csak zavarják, korlátozzák a hajózást; ha azonban túlzott mértékben jelentkeznek, a hajóforgalmat napokon, sőt hónapokon át megbénítják. A sötétség ellen a védekezés ma már megoldottnak tekinthető; a veszélyes szakaszok kivételével a hajóút éjjeli kitűzése az éjjeli hajózást lehetővé teszi. A köd, a vihar és az árviz viziutainkon évente általában csak pár napon át okoz korlátozást a hajózásban. A hajóforgalmat legnagyobb mértekben a jég és a gázlók megjelenése zavarja. Folyószabályozás előtt a jég és a gázlók némely évben heteken, sőt hónapokon át is akadályozták a hajózást; előbbi a téli, utóbbi az őszi hónapokban. A folyók szabályozása óta a viszonyok javultak és bár a jég még ma is huzamosabb ideig akadályozza, a gázlók azonban már csak bizonyos határok között korlátozzák a hajózást, A hajózható folyók vízjárásának megfigyelése mellett tehát a jégjárást is figyelni kellett, és be kellett vezetni a gázlómegfigyelő és jelentő szolgálatot is. Ezt a megfigyelő és jelentőazolgálatot Magyarországon a Vizrajzi Szolgálat látja el. A Szolgálat a jégjárásra és a gázlókra vonatkozó statisztikai adatok gyűjtésével, feldolgozásával és közzétételével lehetővé teszi,hogy hazai hajózható folyóink jég-és gázlóviszonyait tüzetesen megismerjük, a jég- és gázlójelenségek törvényszerűségeit vizsgáljuk és a hajózás érdekében szükséges intézkedéseket megtervezzük, illetve megtegyük.
